Az ország első komodóivaránusz-preparátumát mutatta be a Magyar Természettudományi Múzeum.
A Nyíregyházi Állatparkban 2015-ben elpusztult két varánusz közül a hím példány látható keddtől az intézményben. A három méter testhosszt is elérő komodói varánusz Indonézia nemzeti szimbóluma és tulajdona, kizárólag az indonéz állam engedélyével tartható a világ bármely állatkertjében. Kivételes lehetőség, hogy az elhullott példányok a budapesti indonéz nagykövetség közvetítésével, több évig tartó tárgyalások és külön szerződés alapján végül a Magyar Természettudományi Múzeumba kerülhetnek.
A múzeum vezető preparátora és munkatársai három hónapig dolgoztak a hím példányon, amely április 18-án mélyhűtve érkezett a múzeum állattárának preparatóriumába. Itt irányítottan kellett felolvasztani, hogy ne romoljon tovább a vékony farok és a korábban már részben kinyúzott fej és lábvégek állapota.
A testről és a végtagokról azonnal negatív lenyomatokat készítettek a szakemberek. A méretfelvétel, a test lerajzolása után sürgősen nyúzni kellett, mert feltételezni lehetett, hogy a hosszú tárolás esetleg károsította a testet. A nyúzást követte a bőrről a hús lefaragása, a sózás és csávázás. A nyúzott koponyáról másolatot kellett készíteni, amelynek alapján elkészült a fej anatómiailag helyes másolata gipszből és gyurmából. Ezt újra lemásolva került a műfej a részletes testméretek alapján közben elkészült szoborra. A szobor poliuretánhabból, öntéssel készült, a részleteket részben megmintázva, részben faragva alakították ki. A bőrt többször mosni, és legvégül cserzeni kellett. Ezt követte az utolsó fázis, a 10-12 napi munkát igénylő "öltöztetés", ami a bőr szoborra illesztését jelenti, továbbá a finom anatómiai részletek rögzítése, és a festés.
A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
Újabb ismert üzletemberek mondtak le egyetemi alapítványi kuratóriumi tisztségeikről. A Telex beszámolója szerint Csányi Sándor, Világi Oszkár és Váradi József is távozott az általuk felügyelt egyetemi alapítványok vezetéséből, miközben a kormány az uniós források felszabadítását célzó jogszabály részeként átalakítja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) működését.
A korábbi klasszikus sakkvilágbajnok, Magnus Carlsen gyenge szereplése ismét felvetette a kérdést, hogy vajon a 35 éves családapa hajlik-e arra, hogy tovább csökkentse feszített tempóját.