Infostart.hu
eur:
372.05
usd:
339.21
bux:
141376.03
2026. november 20. péntek Jolán
A módszer, ami jobb a kemoterápiánál

A módszer, ami jobb a kemoterápiánál

Amerikai kutatások azt vizsgálják, hogy biológiailag lebomló nanorészecskék segítségével hogyan lehet átprogramozni az immunsejteket – más néven a T-limfocitákat –, hogy azok felismerjék és elpusztítsák a rákos sejteket. A nanotechnológiás immunterápia egyszer forradalmasíthatja a jelenleg használatos rákkezelési módokat is, ehhez azonban még nagyon sok kísérletre van szükség – mondta az InfoRádiónak Vértessy Beáta biokémikus, az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója, a BME egyetemi tanára.

A rákos sejtek úgy keletkeznek, hogy kikerülik az immunválaszt, és olyan utakat fejlesztenek ki magukban, amikkel az immunsejtek nem fogják őket felismerni. A rák elleni immunterápiának pedig az a lényege, hogy megtanítsuk az immunsejteket arra, hogy felismerjék és leküzdjék a rákos sejteket. Azért jelentős és hatékony módszer az immunterápia – ami napjainkban egyre inkább elterjed –, mert

sokkal kevesebb mellékhatása van, mint például a kemoterápiának

– mondta Vértessy Beáta.

De nem könnyű feladat megtanítani a sejteket, hogy felismerjék a rákos sejteket. Ennek egy újabb módszere látott most napvilágot: egy amerikai kutatásban azzal kísérleteztek, hogy a sejtes immunterápiát a testen belül végzik el nanorészecskék segítségével.

A nanotechnológia olyan nanoméretű részecskéket használ, amiknek a mérete a sejtekhez képest is nagyon-nagyon pici. A mikrométer az ezredrésze egy milliméternek, a mikrométer ezredrésze pedig a nanométer.

„A szerves kémia forradalmát figyelhetjük most meg.

Ennek során a nanorészecske hordozójának létrehozásához olyan anyagokból indulnak ki, amiket a szerves kémiában egyébként gyakran használnak, és erre illesztenek rá ügyes kémiai módosításokkal fehérjét, nukleinsavat, és másokat” - ismertette az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója.

„Miután a vegyész elkészítette ezeket a nanorészecskéket, azok ügyesen bejutnak a sejtbe, a sejtmagba, majd ott lebomlanak. Eközben pedig felszabadul bennük az az aktív biológiai makromolekula, amire szükség van” - folytatta a BME egyetemi tanára.

Kiemelte: 

a nanorészecskék olyan gént, olyan DNS-anyagot visznek be ezekben a T-sejtekbe, amik specifikusan bizonyos rákos sejtek elleni támadó kapacitással vértezik fel a T-sejtet, hogy felismerjék a rákos sejteket.

„A módszer előnye, hogy általánosan alkalmazható. Ráadásul a kutatók is felvetik, hogy ezzel a módszerrel nem csak rákos sejtekkel lehet felvenni a harcot, hanem például mikrobák vagy vírusok ellen is lehet hasonló módon erős védekezésre késztetni az immunrendszert” - hangsúlyozta a biokémikus.

Vértessy Beáta elmondta: a Nature Nanotechnology című folyóiratban publikált cikkben a kutatók közölték, hogy az újonnan javasolt terápiás eljárás legalább olyan jó eredményeket mutat, mint a korábbi eljárások.

„Talán egy kicsit csalódást okoztam a hallgatóknak azzal, hogy nem azt mondtam, hogy tízszer-százszor jobbak az eredmények. De tudni kell, hogy amikor még nem használták az okos nanorészecskéket, sokkal hosszabb ideig tartott megtanítani a T-sejteket arra, hogy hogyan is csinálják a ráksejt-ölő munkát” - mondta az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója.

A módszer, ami jobb a kemoterápiánál

Hozzátette: kétségtelen, hogy a folyamatban számos olyan tényező van, amit nagyon finoman kell szabályozni ahhoz, hogy ne szabaduljon el az egész. Nem szabad túlhajtani az eljárást, szabályozni kell, hogy mennyire van szükség. Ezt pedig a genetikai anyag megfelelő módosításával lehet elérni.

„Arra is nagyon figyelni kell, hogy ha bejuttatjuk ezt a plusz gént – hogy a T-sejt saját DNS-állományát módosítjuk –, akkor a bejuttatással ne tegyünk tönkre olyan géneket, amelyek egyébként ott vannak” - figyelmeztetett a BME egyetemi tanára.

Véleménye szerint valamilyen szintű befolyásolás azért biztosan lesz, de ahhoz, hogy kiderüljön, végül melyik terápia lesz mellékhatás nélküli, ahhoz nagyon sok állatban végrehajtott kísérletre van szükség.

Az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója úgy látja, a nanotechnológiás eljárás

egyszer majd képes lehet arra, hogy egyetlen injekcióval ki tudja fejteni a hatását.

„Ha egy injekcióval bejuttatjuk a szervezetbe a nanorészecskéket, akkor azok megtalálják a szervezeten belül azokat a T-sejteket, amiket fel kell vérteznie a rákellenes kapacitással” - vázolta a BME egyetemi tanára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ugrott egyet a forint: 372 környékén az árfolyam

Ugrott egyet a forint: 372 környékén az árfolyam

  Csütörtök délután meredek esésbe kapcsolt a forint, az euró jegyzése 368 forintról 373,6 forintig emelkedett, a dollár pedig 340 forint fölé drágult. A magyar devizát a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár gyengítette. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. Péntek reggel még nem látszott érdemi korrekció, délelőtt azonban erősödésbe fogott a forint, az euró árfolyama egészen 372 forintig süllyedt, a dollár pedig 339 forint fölé került. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×