A Moosfluh nevű lejtő nagyjából egy négyzetkilométeres területén épült az azonos nevű kötélpálya felső állomása, amelyet 2016-ban - alig egy év működés után - a földfelszín vártnál gyorsabb mozgása miatt biztonsági okokból bezártak.
A geológusok most bizonyítékot találtak arra, hogy a lejtő instabilitása az Aletsch-gleccser visszahúzódásával, ezáltal a klímaváltozással függ össze - írta közleményében az ETH.
Azt régóta tudják a geológusok, hogy a jégfolyamok visszahúzódásával ingataggá válnak a hegyoldalak, eddig azonban abból indultak ki, hogy ez egy lassú, alig észrevehető folyamat. A 1990-es évek elejéig a Moosfluh évente egy centiméternél is kevesebbet csúszott a völgy felé.
Az évtized közepétől azonban a gleccser az addiginál nagyobb ütemben kezdett olvadni és a vártnál erősebben felgyorsult a Moosfluh-lejtő mozgása is.
"Geológusok számára szélsőséges az a gyorsaság, ahogy a lejtő változik" - mondta Florian Amman, a Geophysical Research Letters című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány egyik szerzője.
A lejtő lábánál 2005-ig egy nagyjából 5000 köbméteres kőzettörést észleltek, 2011 óta több sziklaomlás történt, utoljára tavaly szakadt le 2,5 millió köbméter kő.
A Berni-Alpokban található Aletsch-gleccser az Alpok leghosszabb, nagyjából 23 kilométeres jégfolyama, mely a Jungfrau 4000 méter magasan fekvő vidékétől a 2500 méter lévő Massaschlucht szurdokig vezet. Jégtömege mintegy 15,4 köbkilométer, felszíne 81,7 négyzetkilométer.
