Infostart.hu
eur:
354.91
usd:
311.7
bux:
139468.07
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér

Mégsem volt annyira pusztító a nagy kihalás

Mégsem volt annyira pusztító a mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett esemény, amelyről úgy tartják, hogy a tengeri fajok 96 százalékának a kipusztulásához vezetett - állítja Steven Stanley, a Hawaii Egyetem paleontológusa és evolúciós biológusa.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányában a szakember kifejti, hogy valójában a tengeri fajok "mindössze" nagyjából 81 százaléka pusztult ki a nagy kihaláskor és a további veszteségek az úgynevezett háttérkihalások számlájára írhatók - írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A perm-triász kihalási esemény nagyjából 60 ezer évig tartott: ezt tartják a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalásnak. Korábbi kutatások szerint ezen időszakban szokatlanul sok volt a vulkanikus tevékenység és feltehetőleg számos nagy méretű aszteroida csapódott a Földbe.

Mindez a bolygó melegedéséhez és az óceán savasodásának felerősödéséhez vezetett. Az élhetetlen körülmények a becslések szerint a tengeri fajok 96, a szárazföldi gerinces fajok 70 százalékának a kipusztulásához vezettek.

Stanley szerint azonban a helyzet nem volt annyira súlyos, hogy csaknem az összes tengeri faj kihalását eredményezze. A szakember szerint a korszakra vonatkozó becslések többsége nem különíti el a háttérkihalásokat, amelyek a tömeges kihalások közötti időszakokban mennek végbe, amikor egy faj olyan kihívással találja magát szemben, amelyet nem tud leküzdeni: ez lehet ez egy új ragadozó felbukkanása vagy a víz elérhetőségében bekövetkező változás.

Stanley megnézte, hogy a földtörténet ismert tömeges kihalásai közötti időszakokban mennyi faj pusztult ki és arra jutott, hogy minél hosszabb idő telt el két kihalási esemény között, annál magasabb volt a háttérkihalások száma.

Az adatok alapján végül arra a megállapításra jutott, hogy azoknak a fajoknak a nagy része, amelyekről úgy tartják, hogy a perm-triász kihalási esemény idején tűntek el a Föld színéről, valójában már korábban kipusztultak vagy eleve kihalásra voltak ítélve az esemény idején.

Stanley ezeknek a fajoknak a levonásával jutott a 81 százalékra, amely - mint fogalmazott - még mindig jelentős kihalási arány ugyan, de mégsem annyira végzetes, mint azt eddig gondolták a tudósok.

Az eredmények továbbá azt sugallják, hogy a tengeri élővilágban 90 rend és 220 család élte túl a nagy kihalást. A kutató szerint a kipusztuláshoz vezető tényezők néhány rend és osztály számára leküzdhetetlennek, másoknak átvészelhetőnek bizonyultak, ez pedig aránytalanságokat eredményezett a kihalásukban. Néhány közülük valószínűleg addig nem állt közel a kihaláshoz.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: ijesztő a jelentés a Németországban terjedő extremizmusról

Szakértő: ijesztő a jelentés a Németországban terjedő extremizmusról

Oroszország, Kína, valamint a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok egyaránt növekvő fenyegetést jelentenek Németországra – közölte Alexander Dobrindt német belügyminiszter a belső hírszerzés jelentését bemutatva. Bauer Bence szakértő szerint a trend növekvő, a német társadalom egyre inkább elmozdul az extremizmusok irányába, de a külső fenyegetés is egyre erősebb: orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.

Velkey György János az Arénában: esténként egyszer csak megtelnek a kórházak

Annyira extrém a hőség, hogy a felforrósodott beton miatt a Bethesda Kórházba égési sérüléssel is kerülnek be gyerekek, ezt az intézmény főigazgatója, Velkey György János csecsemő- és gyermekgyógyász mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Újabb magyar városban találtak azbesztet: azonnali beavatkozást kellett elrendelni Győrben

Újabb magyar városban találtak azbesztet: azonnali beavatkozást kellett elrendelni Győrben

Kiderült, hogy 2020 előtt Győrben is használtak azbeszttel szennyezett, osztrák bányákból származó zúzott követ bizonyos útépítések során - közölte Facebook-posztjában Pintér Bence, a város polgármestere. Bár a legveszélyesebb, murvás utakon nem találtak ilyen szennyeződést, több aszfaltozott utca felületi bevonatában, valamint a lakosok által közterületre kihelyezett zúzalékban jelen van a veszélyes anyag. Az önkormányzat azonnali, átmeneti porlekötő intézkedéseket vezetett be, a milliárdos nagyságrendű, végleges kármentesítéshez azonban itt is állami segítségre lesz szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×