Infostart.hu
eur:
366.98
usd:
334.2
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Elemzik egy egyiptomi piramis kozmikus részecskéit

Kozmikus részecskék elemzésével igyekszik többet megtudni egy nemzetközi kutatócsapat arról, hogy miként épült a mintegy 4600 éves dahsúri tört falú piramis Egyiptomban - számolt be az MTI.

Mehdi Tayoubi, az Heritage, Innovation, Preservation (HIP) nevű franciaországi székhelyű kutatóintézet vezetője elmondta: a piramis belsejében elhelyezett detektorlemezek segítségével a müonoknak nevezett elemi részecskékről gyűjtöttek adatokat, amelyek részét képezik a kozmikus háttérsugárzásnak, és a légkörön keresztül érkeznek a földfelszínre.

A müonok nagy sebességgel haladnak át az üres téren, de a keményebb felületek elnyelhetik vagy eltéríthetik őket. A részecskék felgyülemlésének hamarosan kezdődő elemzésével a tudósok új információkat szerezhetnek a Sznofru fáraó (Kr.e. 27-26. század) által emeltetett piramisról.

"Egyedüli, 100 százalékosan bizonyítható vagy ellenőrizhető tudományos magyarázat a piramisok építéséről nem létezik, csakis elméletek és hipotézisek vannak" - nyilatkozta Hany Helal, a kutatóintézet alelnöke. Hozzátette: az új technológia segítségével a már meglévő hipotéziseket szeretnék továbbfejleszteni, bizonyítani vagy megváltoztatni.

A Kairótól délre, a Nílus mentén fekvő dahsúri piramis, amelyet kettős lejtésű oldalai tesznek egyedivé, a tudósok szerint az ókori egyiptomiak első kísérlete volt egy simafalú piramis építésére.

A kutatóintézet Scan Pyramids projektje a hőkamerás technológiát a részecskedetektoros müon-elemzéssel kiegészítve igyekszik új titkokat feltárni az egyiptomi piramisok - köztük a gizai Khephrén- és a szintén dahsúri vörös piramis - építéséről. Novemberben a projekt részeként a gázai Kheopsz-piramisban hőmérsékleti "anomáliákat" találtak, egyes blokkok hőmérséklete ugyanis hat fokkal volt magasabb a mellettük lévőkénél, ennek oka azonban egyelőre még nem ismert.

Mehdi Tayoubi szerint már egy hónapon belül hozzáláthatnak a részecskevizsgálatok előkészületeihez a Kheopsz, vagy más néven Hufu fáraó temetkezési helyéül szolgáló építmény belsejében. "Ha csupán egyetlen négyzetméter ürességet is találunk valahol, új kérdések és elméletek vetődhetnek fel, és talán mindez segítheti a legmeghatározóbb kérdések megoldását".

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×