A rendszerváltás táján a magyar közvélemény és az elemzők nagy többsége is meglehetősen optimista volt a magyar gazdaság várható fejlődését illetően - indította előadását Chikán Attila akadémikus, közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. 1989-1990-ben a politikai változás sok év gazdasági reformfolyamata után következett be, így közvetlen célként lehetett kitűzni a piacgazdaságba való átmenetet. Viszont akkoriban sem volt világos, hogy az ország hova szeretne eljutni, pontosabban fogalmazva Európa melyik kapitalizmusmodelljéhez adaptálódjon Magyarország: az angolszászhoz, az északihoz, a kontinentálishoz vagy a mediterránhoz? Ezek mindegyikét eltérő intézményi rendszerek jellemzik - főleg az állam-piac viszonyban, a pénzügyi rendszerben, a kutatás-fejlesztési potenciálban, a szociális hálóban -, és az eltérések mögött különböző kulturális értékviszonyok állnak.

Chikán Attila előadásában arról beszélt, hogy negyedszázaddal a rendszerváltás után nem lehet általánosságban azt mondani, hogy rosszabbul élünk, mint huszonöt éve - a helyzet ennél sokkal árnyaltabb. De Magyarország nemzeti teljesítményének mutatói, többek között a GDP, az államháztartás hiánya, a termelékenység (összességében és többségük önmagában is) azt jelzik, hogy nem az áhított felzárkózás útján halad az ország, sőt ennek az útnak a megtalálásában bizony lemaradásban van a történelmileg hasonló pályán indult, volt szocialista országok között is. Az előadó részben a túlzott optimizmussal magyarázta a lemaradást a rendszerváltáskori elvárásokhoz képest, ám nem csak ez az ok rejlik a háttérben.

Van-e jelenleg felzárkózási esély? Chikán Attila szerint igenis van, de amennyiben a nyugat-európai mintaországokkal vetjük össze Magyarországot, akkor jó esetben is csak lépéstartásra van esélyünk. A fejlődési lehetőség az üzleti szférában található, a felzárkózás komplex feltételrendszerének pedig az oktatás a kulcseleme - zárta előadását Chikán Attila.

Migrációs folyamatok 2015-ben

Az Európába irányuló és 2015-től felgyorsult migráció tényezőiről, irányairól és az ezzel kapcsolatos kilátásokról Kocsis Károly földrajzkutató, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet igazgatója tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén. Az akadémikus az MTA migrációt vizsgáló tudományos bizottságának jelentését foglalta össze. Az előadó számos térképpel illusztrálva ismertette a migrációs folyamat tényeit, bemutatta a kibocsátó országokat és a kiáramlás felgyorsulásának egyes okait, szólt a munkaerőpiaci folyamatokról és a magyarországi beilleszkedési lehetőségekről, valamint a folyamatok európai politikai hátteréről és tényezőiről is.