Infostart.hu
eur:
353.13
usd:
308.5
bux:
142661.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

140 éve vezették be a tízes alapú mértékrendszert

Száznegyven éve, 1876. január 1-jén lépett életbe az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban a tízes alapú, egységes mértékrendszert bevezető törvény. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

A metrikus rendszer tízes alapú (decimális) nemzetközi súly- és mértékrendszer, amelynek hosszúságegysége a méter, tömegegysége a kilogramm. Használatát 1795-ben fogadták el Franciaországban, ahol az új rendszer távolságegységének meghatározásához egy állandó méretű természeti képződményt, a Földet választották, és a métert a Föld egyik Párizson áthaladó délkörén az Északi-sark és az Egyenlítő közötti távolság 10 milliomod részeként határozták meg (délkörnek nevezzük a Föld felszíne mentén az egyik pólustól a másikig tartó félkört).

A Nemzetgyűlés megbízásából két csillagász, Jean-Baptiste Delambre és Pierre Méchain hat év alatt határozta meg a kiválasztott délkör Barcelona és Dunkerque közötti hosszát. Az új egységet a görög metron (mérőeszköz, mérték) szó alapján méternek nevezték el, és az összes többi metrikus egységet a méterből vezették le. XVI. Lajos ékszerésze, Marc Étienne Janety finomított platinából elkészítette a kilogramm- és méteretalonokat, amelyek közül 1799. december 10-én egyet-egyet a francia mérőeszközök hivatalos szabványává tettek meg.

1875. május 20-án Párizsban 17 ország (köztük az Osztrák-Magyar Monarchia) a méteregyezmény aláírásával vállalta a méterrendszer bevezetését, és elhatározta a rendszer kialakításának koordinációját ellátó nemzetközi méréstudományi intézet felállítását. Az egyezményt 1921-ben felülvizsgálták, és 1960 óta SI mértékegységrendszernek (Systéme International d'Unités - Mértékegységek Nemzetközi Rendszere) nevezik. A méter meghatározásának új módját 1965-ben Bay Zoltán fizikus javasolta, melynek alapján 1983-ban elfogadták a méter jelenleg is érvényes definícióját: a fény által vákuumban 1/299 792 458 másodperc alatt megtett út hossza.

Magyarországon a törvényhozás már a 15. század eleje óta igyekezett egységesíteni a hossz-, súly- és űrmértékek középkorban kialakult áttekinthetetlen sokaságát, de az intézkedések hosszú ideig sikertelennek bizonyultak. A gazdasági szervezetek közül először az 1850-ben alakult Pest-Budai Kereskedelmi és Iparkamara emelt szót a Nyugat-Európában már használatos decimális mértékrendszer átvétele érdekében, de a javaslat csak a kiegyezés után talált meghallgatásra.

A földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter 1867 júliusában kérte fel a Magyar Tudományos Akadémiát, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, a kereskedelmi és iparkamarákat, valamint néhány kiválasztott szakértőt, hogy készítsenek tervezetet a méterrendszer bevezetéséről. Az akadémiai bizottságban Kruspér István, Nendtvich Károly, Szily Kálmán és Schenzl Guidó kaptak helyet.

Címlapról ajánljuk
Szakíró: az új fővárosi parkolási rend nem arra ösztönzi az embereket, hogy tisztább üzemű autókkal járjanak

Szakíró: az új fővárosi parkolási rend nem arra ösztönzi az embereket, hogy tisztább üzemű autókkal járjanak

Jövő év elejétől teljesen megszűnik az elektromos autók ingyenes parkolása Budapesten, ráadásul a nagyobb, két tonnánál nehezebb tisztán elektromos autók tulajdonosai a normál tarifa kétszeresével szembesülhetnek. Antalóczy Tibor, a Villanyautósok.hu főszerkesztője az InfoRádióban azt mondta, az új szabályozás keresztbe tesz annak a kedvező folyamatnak, ami elindult a fővárosban, ahol már szép számmal lehet látni tisztán üzemelő autókat.

Vitézy Dávid: „aláírtam, új villamosvonal épül uniós pénzből”

„Aláírtam a Budai Fonódó villamoshálózat folytatásának 32,2 milliárd forint értékű európai uniós támogatási szerződését, így új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül” – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
Trump elképesztő gazdagodása kiverte a biztosítékot, az elnök szerint minden rendben

Trump elképesztő gazdagodása kiverte a biztosítékot, az elnök szerint minden rendben

Donald Trump közzétette idei vagyonnyilatkozatát, ami messze túlmutat egy szokásos politikusi pénzügyi beszámolón. A közel ezeroldalas dokumentum példátlan részletességgel tárja fel, hogy mibe fektette a pénzét az amerikai elnök, mekkora bevételei származtak kriptós érdekeltségeiből, ingatlanjaiból és golfklubjaiból, és milyen részvény- és kötvényportfóliót kezelnek a nevében. A nyilvánosságra került adatok szerint Trump tavaly legalább 2,24 milliárd dollár bevételt ért el, ami történelmi léptékű vagyonnövekedést jelent egy hivatalban lévő amerikai elnöknél. A dokumentum új lendületet adott az összeférhetetlenségről szóló vitának is, kritikusai szerint az elnök üzleti érdekeltségei és politikai döntései minden eddiginél szorosabban fonódnak össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×