Infostart.hu
eur:
366.72
usd:
333.75
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő

Új részecskére bukkanhattak a CERN-ben

Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat.

Az ATLAS és a CMS kísérlet munkatársai egymástól függetlenül jutottak ugyanarra a következtetésre az új részecskével kapcsolatban, figyelemfelkeltő eredményeiket kedden közölték.

A részecskefizika standard modellje az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet. A többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésének 2012-es bizonyítása révén a tudósok úgy vélték, hogy megvan a modell utolsó hiányzó építőköve, noha az elmélet még így sem ad magyarázatot például a sötét anyag és a sötét energia túlsúlyára a világegyetemben, és figyelmen kívül hagyja a negyedik kölcsönhatást, a gravitációst.

Egy hosszabb leállást követően ezért a CERN nagy hadronütköztetőjét (LHC) minden eddiginél nagyobb, nyalábonkénti 6,5 teraelektronvoltos (TeV) energián indították újra idén tavasszal a korábbi 4 TeV helyett. Mindezt azzal a céllal, hogy áttörjék, de legalábbis tágítsák a standard modell határait. A tudósok eddig ismeretlen részecskék, valamint a szuperszimmetria elméletének bizonyítékait is keresik az újabb kísérletekben. A szuperszimmetria elmélete szerint minden ismert részecskének létezik egy úgynevezett szuperpartnere, egy vélhetően kis tömegű, még fel nem fedezett társa.

A CMS és az ATLAS munkatársainak bejelentése szerint a két detektorban proton-proton ütköztetések bomlástermékében nem várt mennyiségű fotonpárokra bukkantak, amelyek 750 gigaelektronvolt (GeV) energiát hordoztak. Ez a szakemberek szerint egy eddig ismeretlen részecskére utalhat, egy olyan részecskére, amelynek tömege hatszorosa a Higgs-bozonénak, és amely két, egyenlő tömegű fotonra bomlik.

A genfi tudósok mindazonáltal hangsúlyozzák, hogy eredményeik még messze nem tekinthetők perdöntőnek, és kiderülhet, hogy valamiféle anomáliáról vagy statisztikai fluktuációról van szó.

A bizonyosság egyelőre messze nem éri el az elvárt 5 szigmát. A szigma a részecskefizikai kísérletek bizonyosságát jelző, számos összetevőből álló érték. A skálán az 1-es érték még véletlenszerű statisztikai ingadozás is lehet az adatokban, a 3 szigma már bizonyítéknak számít, de csak 5 szigmánál mondják ki a felfedezés szót.

Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a millióhoz a valószínűsége, hogy az eredményeket valamilyen statisztikai fluktuáció váltotta ki.

Címlapról ajánljuk
Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után
Nemzetek Ligája – pótselejtező jön tavasszal

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×