A H1N1 járványból ismert H a hemagglutinin, az N a neuraminidáz nevű fehérjéknek a rövidítése. Ezekben mint immunválaszkiváltó antigén dominálnak azok a részek, amelyek nagyon változékonyak - mondta Falus András.

Úgy kell elképzelni ezt a hemagglutinint, mint egy gombát, aminek van egy törzse és van egy kalapja. Eddig az influenza elleni védőoltásokat az amúgy nagyon változékony kalapi vagy feji rész ellen termelték. Most az az ötlet támadt - és úgy tűnik, ez működik -, hogy eltávolították a védőoltásból a változékony feji részt, és csak a törzsi részt tartalmazta az az úgynevezett nanopartikulum - egy kisméretű részecske -, amelyet immunizálásra használnak - magyarázta az immunológus.

Hozzátette: az eddigi állatkísérletek után már a humán kutatások is megkezdődtek. Egy H1N5 nevezetű változatát próbálták, ami nagyon nagy betegséget okozó vírusváltozat. Ebben az esetben - amennyiben jól vettem ki a cikkből - vannak olyan állattörzsek, egerek, amelyek erre az influenzavírusra érzékenyek voltak, és az esetükben úgy tűnik, hogy nagyon biztatóak az előkísérletek.

Olyan súlyos egészségügyi veszélyt jelent az influenza, olyan nagy a motiváció arra, hogy ezt minél előbb megoldjuk, hogy ha működik a humánkísérletekben is - ami úgy tűnik, hogy jelentős valószínűséggel működni fog -, akkor szerintem ez 5-10 évnél hamarabb is megvalósulhat - vélte az immunológus.