A függőségekkel kapcsolatos képzéssel foglalkozó ausztrál központ, a NCETA kutatói a 2013-as országos drogstratégiai felmérés adatait dolgozták fel tanulmányukhoz. A felmérés több mint 12 ezer ausztrált faggatott ki alkohol-, valamint kábítószer-fogyasztási szokásairól, és arról, hogy ezek miatt milyen gyakran maradnak ki a munkából, egyetemről vagy az iskolából - olvasható az smh.com.au ausztrál hírportálon.

Míg a többség, 56 százalék viszonylag kis kockázatnak tette ki magát - alkalmanként négy vagy kevesebb adag italt fogyasztott -, 27 százalék már kockázatos szinten ivott, ami egy alkalommal öt-tíz adag italt jelentett, 9 százalék viszont a magas kockázatú kategóriába esett egyszerre több mint 11 adag itallal. A drogfogyasztással kapcsolatban 7 százalék állította, hogy évente, 3 százalék, hogy havonta, 5 százalék pedig, hogy hetente élt kábítószerrel.

A résztvevők válaszai alapján a kutatók úgy becsülték, hogy az ausztrálok 2013-ban 1,6 millió napot hiányoztak a munkából az alkohol miatt és 845 ezer napot a kábítószerezés miatt. Amikor a 2,5 millió napot megszorozták az átlagos napi munkabér és az erre eső 20 százalékos munkáltatói költség összegével, 267,7 ausztrál dollárral, 680 milliós gazdasági veszteséget kaptak.

Kiszámolták ugyanakkor azt is, hogy mekkora a különbség az alkohol- vagy drogfogyasztók és az absztinens dolgozók teljes - betegségek és sérülések okozta - hiányzása között. Ez alapján a számítás alapján már jóval több, évi 11,5 millió nap hiányzás írható az alkohol és a drogok számlájára, ami a gazdaságnak hárommilliárd ausztrál dolláros veszteséget jelent.

A tanulmány vezető szerzője, Ann Roche elmondta: a hétvégén alkoholt és drogot fogyasztók valószínűleg nincsenek tudatában, hogy hétfői gyomorpanaszaikat, fejfájásukat vagy súlyosabbra forduló megfázásukat e kettőnek köszönhetik, ezért a kutató szerint a második számítás a helytállóbb. Roche megemlítette, hogy az alkohol és drog keverése miatti utóhatások ráadásul még a hét közepéig is jelentkeznek.

"Az alkohol megterheli az immunrendszert és mentális problémákkal is összefüggésbe hozható. A szorongásra és depresszióra hajlamos emberek gyakran fordulnak öngyógyításként az alkoholhoz" - mondta.

Roche rámutatott, hogy miközben az ausztrálok által elfogyasztott alkohol átlagos mennyisége csökken, egy kisebb réteg extrém mennyiségű alkoholt iszik, annyit, amennyi miatt már kórházba kell szállítani.

A mai ötvenesek és hatvanasok, az úgynevezett baby boom-nemzedék körében szintén kockázatos mennyiségű alkoholfogyasztást jeleztek a statisztikák, ezt eddig sohasem tapasztalták - fűzte hozzá a professzor.

A kutató szerint az egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosító tevékenységek nagyon hatásosak lehetnek az alkohol vagy drog miatti hiányzások költségeinek visszaszorításában.