A kísérletek során, amelyeknek eredményeit a Nature Communications legújabb számában ismertetik a tudósok, az egerek antitesteket termeltek a kórokozó több törzse ellen, a rhesusmakákóknál (Macaca mulatta) pedig nem alakult ki súlyos tüdőkárosodás.

A kórokozó eddig elsősorban Szaúd-Arábiában és Dél-Koreában okozott tömeges megbetegedéseket, de a fertőzést a koronavírus 2012-es felfedezése óta legalább 25 országban regisztrálták. A lázzal, hidegrázással, száraz köhögéssel, nehézlégzéssel járó fertőzés halálos kimenetelű tüdőgyulladást és veseelégtelenséget okozhat, és a kórokozó ellen jelenleg nincs oltóanyag. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint eddig 1368 személy betegedett meg, közülük 490 vesztette életét. Az ez év májusában Dél-Koreában kitört MERS-járvány során 186-an betegedtek meg, közülük 36 páciens hunyt el. Ezt a járványt dél-koreai illetékesek július 28-án nyilvánították befejezettnek.

A kutatók a MERS-vírus egyik fehérjéjét, a kórokozó burkán felszíni "tüskeszerű kinövéseket" képző glikoproteint vették célba, amelynek segítségével hatol be a kórokozó a sejtekbe. "Berendezkedve" a sejtekben, a vírus "kicselezi" az immunrendszert, így az csak késve ismeri fel a betolakodót, akkor, amikor a fertőzés már előrehaladott stádiumban van és a szervezetnek sokkal nehezebb leküzdenie, mint a kezdeti szakaszban.

A kísérletek során az állatok kaptak egy elsődleges védőoltást, amelyet pár héttel később követte a másodlagos vakcináció, amikor ugyanazt vagy egy másik antivirális készítményt adtak nekik.

A kutatók végül kiválasztották azt a három elsődleges-másodlagos vakcinakombinációt, amely a legerőteljesebb immunválaszt váltotta ki az egereknél, és ezeket a makákókon tesztelték. A kísérleti oltóanyag majmoknál ugyanazt az immunreakciót eredményezte.

A kutatások további szakaszában 18 rhesusmakákót fertőztek meg a vírussal úgy, hogy az állatok közül tizenkettőt előzetesen beoltottak, míg hatot nem. A majmoknál ugyan nem fejlődött ki a MERS teljes klinikai tünetegyüttese, azonban a védőoltásban nem részesült makákóknál pneumóniaszerű állapot alakult ki, a szimptómák súlyosabbak voltak és tovább maradtak fenn, mint a vakcinált állatoknál.

A NIAID tudósai most az oltóanyag finomításán dolgoznak, reményeik szerint a második generációs vakcinák akár már klinikai vizsgálatokon való tesztelésre is alkalmasak lehetnek.