Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 10. szombat Gedeon

A Pluto ledöbbentette a tudósokat

Közzétette az első felvételeket a Plutóról és holdjáról, a Charonról az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), melynek New Horizons nevű űrszondája kedden minden eddiginél közelebb jutott a törpebolygóhoz.

Az emberiség először pillanthatta meg közelről a Plutót: a felvételen olyan magas jéghegyek láthatók, mint a Sziklás-hegység, a Charonon olyan szakadékok, melyek hatszor mélyebbnek tűnnek, mint a Grand Canyon - írja a NASA.

A tudósok különösen meglepődtek azon, hogy a Plutóról teljesen hiányoznak a becsapódások kráterei, ezt a bolygó egyébként egyenetlen felszínéről készült közeli kép alapján állapították meg. Ez arra utal, hogy az égitest mégsem az a halott jéggömb, aminek soka vélik, hanem geológiai szempontból ma is aktív, felszínét nem az űrtárgyakkal való ütközések alakítják, hanem a belső hő - közölte a kutatócsoport.

A kilenc évig tartó, 4,8 milliárd kilométeres út után a New Horizons fotóit a marylandi Laurelben, a misszió központjában tették közzé.

"Egyikünk sem hitte, hogy ennyire jól sikerülnek! Azt gondolom, az egész Pluto-rendszer lenyűgöző" - mondta Alan Stern vezető kutató egy sajtótájékoztatón.

Az égitest felszínén látható szív alakú területet a bolygó felfedezője tiszteletére Stern és csapata Tombaugh-régiónak nevezte el. Clyde Tombaugh amerikai csillagász 1930-ban vette észre a Naprendszer szélén keringő fagyott, távoli pontot.

Az űrszondának köszönhetően a tudósok már tudják, hogy a Pluto valamivel nagyobb, mint korábban vélték, átmérője 2,37 ezer kilométer, ám így is csak kétharmada a Föld Holdjának.

A közeli felvételen látható egy körülbelül egy több tíz kilométeres, 3400 méter magas hegyvonulat. A tudósok szerint a csúcsok csupán 100 millió évesek, míg az égitest maga 4,5 milliárd éves. "Ki gondolta volna, hogy jéghegyeket találunk rajta?" - mondta Hal Weaver, a projekt egyik tudósa.

A képen nem találtak egyetlen becsapódási krátert sem. John Spencer, a Southwest Kutatóintézet tudósa úgy vélte, ez fordulópontot jelent a Naprendszer szélén, a Kupier-övben található, más fagyott égitestek kutatásában, mivel azt sugallja, hogy a törpebolygó belseje geológiailag tevékeny lehet. A hő, mely a Pluto felszínét formálhatja, talán radioaktív anyag bomlásából szárazik - vélték a kutatók. Az is lehet, hogy egy felszín alatti óceán fokozatos fagyása bocsátja ki ezt az energiát.

A Charon nagyjából feleakkora, mint a Pluto, szakadékegyüttese a Grand Canyon hosszának mintegy kétszerese. A hold fotója hétfőn készült, a Pluto-kép mindössze egy órával azelőtt, hogy a New Horizont legközelebb jutott a bolygóhoz.

Az eddigi legjobb Pluto-fotókat a Hubble űrteleszkóp készítette, ezek csupán elmosódott felvételek voltak. A tudósok még jobb képeket ígértek péntekre.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

Elindul a betegelégedettségi platform, ahol a beteg vagy hozzátartozója visszajelzést tud adni az ellátás minőségéről – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy szakmai konferencián Budapesten. Az InfoRádióban nyilatkozó Rékassy Balázs háziorvos, egészségügyi szakmenedzser szerint több sebből vérzik a magyar egészségügy: a kórházak nagy része lepusztult, a szakdolgozók alulfinanszírozottak, orvosok és ápolók hiányoznak a rendszerből.

Karácsony Gergely: a jó egyezség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott

A kormánnyal kötött 120 milliárd forintos támogatásról, a központosított budapesti parkolás előnyeiről, a kerületi polgármesterek elégedetlenségéről és a kormányzati támogatás nélküli budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Nem kell 150 dolláros olaj ahhoz, hogy nagyon fájjon

Nem kell 150 dolláros olaj ahhoz, hogy nagyon fájjon

Az olajsokk első heteiben a piac elsősorban a "headline" inflációt és a geopolitikai prémiumot árazza. Ha azonban az energiaárak hónapokon át magasak maradnak, megváltozik a helyzet: a magasabb energia költségek fokozatosan megjelenhetnek az árképzésben, a vállalati marzsokban, a bérekben és végül a monetáris politikában is. Az olajpara ráadásul egy olyan kötvénypiacot talál, amelyre már eleve több strukturális, hozamot felhajtó erő nehezedik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×