Több mint egy évtizeden keresztül az Atacama-sivatagban fekvő Yungay elhagyott bányaváros és környéke számított a világ legszárazabb helyének, ahol a feltételek közelítettek a mikrobiális élet szárazságküszöbéhez. A chilei kutatócsoport talált egy új helyszínt, a Maria Elena South (MES) elnevezésű régiót, ahol a körülmények még az egykori bányaváros térségénél is kedvezőtlenebbek - olvasható a PhysOrg hírportálnak a kutatásokat összefoglaló ismertetőjében.

Mint Armando Azua-Bustos környezetbiológus, a tanulmány első szerzője rámutat, a MES régióban a levegő relatív páratartalma mindössze 17,3 százalék, a talaj viszonylagos nedvességtartalma egyméteres mélységben csupán 14 százalék. Ezek az értékek megfelelnek a legalacsonyabb paramétereknek, amelyeket a Curiosity marsjáró mért a vörös bolygón, a Gale-kráterben.

"A marsi viszonyokkal vetekedő feltételek ellenére molekuláris és egyéb vizsgálati módszerek együttes alkalmazásával találtunk életképes mikroorganizmusokat a talajban, vagyis létezik élet az Atacama-sivatag legszárazabb pontján" - emelte ki Armando Azua-Bustos, aki 12 éve folytat kutatásokat a térségben.

Mivel a MES régióban uralkodó viszonyok képezik le a legpontosabban a marsi körülményeket, a chilei tudós szerint a terület modellként szolgálhat azokhoz az asztrobiológiai kutatásokhoz, amelyek célja kideríteni, hogy létezhet-e élet a vörös bolygón, s ha igen, milyen mikroorganizmusok képesek elviselni a zord körülményeket.

"Ezen a terepen lehet tesztelni a marsi kutatásokhoz konstruált berendezések, robotok következő nemzedékét" - vélekedett Armando Azua-Bustos. Mivel a MES régióban találtak mikrobiális életformákat, a chilei kutató szerint érdemes lenne a sivatagi talajmintákat "bevizsgáltatni" a Curiosity mintaelemző műszeregyüttese, a SAM segítségével is.

"Érdekes lenne ellenőrizni, hogy a SAM műszerei elég érzékenyek-e ahhoz, hogy felfedezzék ezeket az életformákat, azaz, hogy alkalmasak-e a Curiosity küldetésének teljesítésére" - fogalmazott a tanulmány első szerzője.