Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának (European Academy of Science and Arts) vezető európai politikusok - többek között Romano Prodi, Jean-Claude Juncker, Helmut Kohl - mellett 29 Nobel-díjas tudós és világhírű művész, valamint a magyar szellemi élet számos kiválósága a tagja. A szervezet 30 országban fejti ki működését, hat szekciója átfogja a tudomány és a művészet számos területét. A pártpolitikától mentes civil szervezet elsődleges célja Európa békéjének védelme és kultúrájának megőrzése, gyarapítása.

"Az idén 25 éves salzburgi székhelyű szervezet, látva az Európában kialakuló társadalmi mozgásokat, feszültségeket és problémákat, eldöntötte, hogy a kisebbségek kérdéskörében is hallatja szavát" - fogalmazott Nikházy Gábor.

Elmondta, hogy korábban a Magyar Kultúra Alapítványban foglalkozott határon túli problémákkal, a Csoóri Sándor vezette Magyarok Világszövetségében az elnöki kabinetet vezette, ahol az adminisztráció vezetése mellett foglalkozott az autonómia, az emberi jogok és a kisebbségi jogok kérdéseivel.

Felidézte: a Felix Unger vezette Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tavaly döntött arról, hogy egy létrehozza a kisebbségi és menekültügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságot. Mint azt Nikházy Gábor elmondta, az akadémia felkérésére készített egy tanulmányt annak a felelősségéről, hogy a különböző kisebbségi és menekültügyi kérdések milyen módon játszottak szerepet Európa történelemének korábbi századaiban és melyek azok a problémák, amelyek ma is időszerűek és megoldatlanságuk bizonyos veszélyeket hordozhat az európai értékekre.

"Mivel jellemzően öregszik az európai országok társadalma, szükség van bevándorlásra, de nem olyan mértékben és nem abban a formában, ahogy ez manapság történik. Ezen kívül minden egyes országnak megvannak a maga belső problémái: például a britek a skót, walesi és ír kérdésekkel sokkal inkább foglalkoznak, ezért nem törődnek különösebben azzal, hogy mi és miért történik Közép-Európában vagy mi van a Balkánon, pedig nagyon sok ember főként a jobb megélhetés reményében éppen ezekből a régiókból települ át Nyugat-Európába. Legújabban pedig Koszovóból, ezen a régión keresztül próbálnak bejutni egy jobb élet reményében az Európai Unióba" - érzékeltette a gondokat a bizottsági elnök.

Nikházy Gábor szerint arra lenne szükség Európában, hogy a kontinens érdekeit rövid távú politikai vagy más érdekek előtérbe helyezése helyett hosszabb távon, nagyobb perspektívából, "kutató és elemző szemmel" képviseljék.

A létrejövő bizottság munkájáról elmondta: szükség van olyan emberekre, akik hidat képeznek az Európa sorsáért, értékrendjéért, az európai kultúráért aggódó tudósok és művészek világa, valamint a politikai döntéshozók között. "Szükség van egy olyan szervezetre és olyan fórumra, amelynek mind a két oldalon elfogadják a munkáját és amely összehangolja és napirenden tartja ezt a mindenkor aktuális kérdést" - jegyezte meg.

Kifejtette, hogy a jövő év elejétől működő bizottság először összegyűjti és elemzi a témával foglalkozó eddigi kutatási eredményeket, majd egy összefoglaló anyagban tájékoztatják ezekről az európai döntéshozókat, különösen azokat az államfőket, kormányfőket, akik országai komoly kisebbségi problémákkal küzdenek, valamint az európai intézmények vezető politikusait.

"Ha meggyengülnek az országok, meggyengül egész Európa. Ha teszem azt négyfelé válnának a brit szigetek vagy Spanyolországból három ország lenne és a Balkán megint lángba borulna, hol maradna Európa a világversenyben?" - tette fel a kérdést Nikházy Gábor. Úgy vélte, kiemelten fontos felhívni az országok vezetőinek figyelmét arra, hogy a problémák nem egy adott országot vagy egy adott régiót érintenek, hanem egész Európa számára kockázatot jelentenek.