"Ha nem történik semmi, a Nagy-korallzátony szemétlerakó hellyé és tengeri gyorsforgalmi úttá válhat" a civil szervezet szerint.

Ausztrália januárban rendelte el a kotrási hulladék lerakásának tilalmát. Az intézkedéssel azt kívánta elkerülni, hogy a Nagy-korallzátony felkerüljön a veszélyeztetett világörökségi színhelyek listájára.

Környezetvédők szerint a hulladék lerakása veszélyezteti a helyszínt, mert a környezetükbe kerülő méreganyagok miatt elpusztulhatnak a világ legnagyobb telepét alkotó korallok és algák.

A jelentés szerint a kikötőknek a Nagy-korallzátony övezetében történő terjeszkedése szintén veszélyezteti a helyszín természeti szépségét.

A WWF számításai szerint a tervezett kikötőbővítések révén a térség kikötőinek szénszállító kapacitása a jelenlegi éves 267 tonnáról 637 tonnára nőne, amely megközelítené a világ legnagyobb kikötőjét, Sanghajét. A szervezet szerint erre a bővítésre amúgy sincsen szükség, mert kikötők kapacitása többnyire így is kihasználatlan.

Az UNESCO február 1-jét szabta meg határidőként az ausztrál kormány számára, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a Nagy-korallzátony védelmére, ellenkező esetben felveszi a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

Ausztrália állítja, hogy tanúbizonyságot adott az UNESCO-nak eltökéltségéről azzal, hogy tíz évre betiltotta a legfontosabb kikötőkön kívüli újabb övezetekben a kotrást.

"Tudjuk, hogy veszélyek leselkednek a korallzátonyra, de jelentős haladást értünk el. Fontos bizonyítékok vannak arra, hogy az erőfeszítéseink nem jelentéktelenek" - jelentette ki a múlt héten Greg Hunt ausztrál környezetvédelmi miniszter.