A műgyűjtőként is neves tudóst szombatra virradóra érte a halál San Franciscó-i otthonában, kilencvenegy éves volt - közölte a fia.

Carl Djerassi 1923. október 29-én született Bécsben zsidó családban. Bolgár apja és osztrák anyja egyaránt orvos volt. Egy ideig Bulgáriában, majd szülei válása után anyjával az osztrák fővárosban élt. 1939-ben a nácik elől az Egyesült Államokba menekült, ahol középiskolai tanulmányait követően a Wisconsini Egyetem hallgatója lett, 21 évesen doktorált szerves kémiából. Tudományos hírnevet két hormon, a kortizon és a gesztagén szintetizálásával szerzett. Utóbbit alapul véve alkotta meg két bostoni kollégája, Gregory Pincus és John Rock segítségével az antibébi tablettát. E kifejezést azonban mindig is határozottan elutasította, mert - mint mondta - a pirula nem a gyerekek ellen, hanem a nőkért volt.

A szer forgalomba hozatalát 1960. május 9-én engedélyezték az amerikai hatóságok. Az Enovid névre keresztelt kis zöld pirula a múlt század azon találmányainak sorába került, amelyek az atombombához, a televízióhoz vagy az internethez hasonlóan alapjában változtatták meg az életet.

Az Enovid megjelenése éles vitákat váltott ki az óceán mindkét partján, de rövid idő alatt sláger lett. 1961-ben a német Schering gyógyszeripari konszern is piacra dobta saját antibébi-piruláját Anovlar néven, amelyet kezdetben csak férjes asszonyoknak, "menstruációs panaszok" kezelésére írhattak fel. A fogamzásgátló tabletta ugyanis a múlt század hatvanas éveinek társadalmi felfogásába ütközött. Már az amerikai hatóság is fontosnak tartotta leszögezni, hogy döntésének "nincs köze az erkölcshöz", VI. Pál pápa pedig 1968-ban kiadott Humanae vitae kezdetű enciklikájában bűnnek nyilvánította, és elutasította a fogamzás elleni hormonális védekezést.

Az antibébi tabletta azonban akkorra már diadalútját járta, csak az Egyesült Államokban hét különféle márka állt rendelkezésre. A tabletta a női szabadság jelképe lett, hiszen a nők maguk dönthettek arról, mikor és hány gyereket akarnak, és a teherbe eséstől való félelem nélkül élvezhették a szexualitást.

Az első pirulák még 100 mikrogramm ösztrogént tartalmaztak, így mellékhatásokkal: fejfájással, szédüléssel, hányingerrel járt a használatuk. Az utóbbi években azonban már legfeljebb 20-30 mikrogrammot tartalmaznak. Az első fecske, az Enovid forgalmazását a többi hasonlóan magas hormonszintű, elsőgenerációs tablettával együtt 1988-ban beszüntették.

Carl Djerassi 2002-ig tanított, előbb a detroiti Wayne State University, majd a Stanford Egyetem oktatója volt. Ausztriába először az 1950-es években tért vissza, élete vége felé egyre több időt töltött szülővárosában. Íróként is tevékeny volt, verseket és színdarabokat is szerzett, utóbbiakat többek közt Edinburghban és Londonban is bemutatták. Jelentős műgyűjtő volt, több mint 150 alkotással az övé volt az egyik legnagyobb magánkollekció Paul Klee műveiből. A gyűjteményt felerészben a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeumra, felerészben a bécsi Albertinára hagyományozta.