Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

A krokodilok csak néha veszélyesek az emberre

A krokodilok nem mindig támadnak az emberre, még ha erre lehetőségük is van - állítják egy hároméves kutatás alapján ausztrál és amerikai tudósok.

A Queenslandi Egyetem, az Ausztrália Állatkert, valamint a New England-i Egyetem (UNE) kutatói Queensland északi részén, a Wenlock- és Ducie-folyók torkolatában telepített víz alatti kamerák segítségével figyelték meg az úgynevezett bordás krokodilok (Crocodylus porosus) 130 kifejlett egyedének viselkedését három éven át - olvasható az ABC.net hírportálon.

A Crocodylus porosus a legveszélyesebb és legnagyobb testméretű krokodilok közé tartozik. Átlagos hossza 3,5-5 méter, de egyes hímek a 6 métert is elérhetik, testsúlyuk pedig meghaladja az egy tonnát. Eredeti élőhelye a folyótorkolatok vidéke, többnyire a tengerpartok kevert jellegű, úgynevezett brakkvizében él. Kedveli azonban az édesvizet is, és meg tud élni a tengerben is.

A fiatal krokodilok vízi rovarokkal, kis halakkal vagy kétéltűekkel táplálkoznak, a kifejlett egyedek azonban szinte mindenre rátámadnak, amit képesek megenni, nagyobb testméretű emlősöket is elejthetnek. Gyakran támadnak a territóriumukra merészkedő emberekre is. Mindezek fényében a kutatókat meglepte, hogy a szeptembertől december végéig tartó időszakban a az emberek közelsége ellenére a hüllők senkit sem támadtak meg.

Hamish Campbell, az UNE kutatója szerint a krokodilok passzivitása nem azt jelenti, hogy elvesztették volna az emberek iránti érdeklődést, pusztán arról lehet szó, hogy az adott periódusban más prioritásaik voltak - a hímek párkereséssel voltak elfoglalva, míg a nőstényeket elsősorban alkalmas tojásrakó hely kiválasztása foglalkoztatta.

Az amerikai zoológus a hároméves megfigyeléseket ismertetve kitért arra, hogy míg szeptembert megelőzően a krokodilok viszonylag keveset mozogtak, szeptember beköszöntével a hüllők aktivizálódtak, s akár napi 50 kilométert is megtettek a sekély vizekben, olyan helyeken, ahol sok volt a fürdőző.

"Ez a hiperaktivitás egy-két hétig tartott, így némely egyed akár több száz kilométert is megtett" - emelte ki Hamish Campbell.

A krokodilok, mint kiderült, kedvelik a dagályt. "Megfigyeléseink szerint a szeptembertől december végéig tartó időszakban Queensland északi partvidékének sekély vizei hemzsegnek a krokodiloktól, akik napnyugtakor érkeztek erre a területre, s egész éjjel ott is maradnak" - jegyezte meg az amerikai kutató.

Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×