Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Nem a franciák álltak az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának hátterében?

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása nem egy Franciaország által támogatott folyamat volt, Párizs az I. világháború alatt és után alapvetően a monarchia egységének valamilyen formában való fenntartására törekedett - mondta Georges-Henri Soutou francia történész, a párizsi Sorbonne Egyetem tanára a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadásában csütörtökön.

A történész A francia diplomácia elképzelései az Osztrák-Magyar Monarchia jövőjéről az I. világháború idején 1908-1921 című előadásában elmondta, hogy a francia konzervatív körök - amelyek sok családi szálon is kötődtek az osztrák-magyar elithez - Bécs pártján álltak a világháború előtt és alatt, és a párizsi diplomácia a hatalmi egyensúly és a térség gazdasági életképességét biztosítandó alapvetően nem volt érdekelt a monarchia felbomlásában.

Soutou szerint Párizs 1917-ben még garanciát vállalt arra, hogy a monarchiát az akkori formájában megtartják, később a helyzet változásával pedig titkos tárgyalásokon (Kossuth Lajos korábbi koncepciójához hasonlóan) azt ajánlotta Bécsnek, hogy egyfajta dunai konföderáció jöjjön létre a Habsburg-birodalom területén, amely független demokratikus kelet-közép-európai államok szövetségét jelentette volna. S bár Bécs elutasította ezt, Párizs még a háború után is arra törekedett, hogy legalább az osztrák-magyar egység fennmaradjon.

E törekvés mögött az állt, hogy a térség egységének fenntartásával a Franciaországra legfőbb veszélyt jelentő Németország elszigetelhetővé vált volna. Másrészt Párizs attól tartott, hogy a monarchia felbomlásával Ausztria csatlakozna a német birodalomhoz, amit egyébként a bécsi parlament 1918-ban meg is szavazott - mondta a professzor.

Habár a 20. század elejétől kezdve a nemzetiségek kérdése fontossá vált Franciaországban, és francia értelmiségi körök ebből fakadóan megkérdőjelezték a monarchia legitimitását és létezését, a francia diplomácia a hatalmi erőegyensúly felborulásával kapcsolatos félelmei miatt, valamint az 1917-es oroszországi szovjet forradalom nyugatra gyűrűzésétől tartva alapvetően hezitált a trianoni békeszerződés végrehajtását illetően, és próbált közvetítő szerepet vállalni Magyarország és a monarchia romjain létrejött szomszédos államok között - szögezte le Georges-Henri Soutou.

A Sorbonne tanára szerint azonban a "bolsevikveszély" enyhülésével, az új kelet-közép-európai államok megszilárdulásával és a kisantant létrejöttével megváltoztak Párizs prioritásai. A francia diplomácia arra a következtetésre jutott, hogy elsősorban nem a magyarokkal kell egyezkednie, hanem azokkal az államokkal, amelyek a háborút követően létrejöttek és megerősödtek, például Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Jugoszláviával.

Georges-Henri Soutou francia történész mindazonáltal leszögezte: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása nem egy Párizs által támogatott folyamat vége volt, és annak hátterében nem a franciák álltak.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×