Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) gleccserkutatójaként dolgozó Kelly Brunt szerint a jéghegy nagyjából 660 négyzetkilométer kiterjedésű és vastagsága az 500 métert is eléri. A B31 jelzésű jégóriás tavaly novemberben vált le az Antarktisz nyugati térségének gigantikus gleccseréről, a Pine-sziget jégfolyamról és jelenleg a nyílt óceán felé tart.

"A jéghegy méretéből adódóan abszolút indokolt, hogy nyomon kövessük" - mondta Brunt egy telefonos interjúban, hozzátéve, hogy az amerikai kormány felügyelete alatt működő szervezetek, köztük a Nemzeti Jégközpont, bármikor ellenőrizni tudnak több tucatnyi jéghegyet. Mint megjegyezte, a jégóriás jelenlegi tartózkodási helyén nincs nagy hajóforgalom. "Nem különösképpen aggódunk a hajózási útvonalak miatt. Tudjuk, hogy hol vannak a legnagyobb jéghegyek" - húzta alá a szakember.

A kutatókat nem csupán a mérete, hanem különös származási helye miatt érdekli ennyire a fiatal jégóriás. A jéghegy leválását eredményező gleccserrepedést 2011-ben észlelték először a szakemberek - mondta Brunt, a NASA Maryland állambeli Goddard űrrepülési központjának és a Morgan State University-nek a munkatársa.

A Pine-sziget gleccser már két évtizede a kutatók kiemelt figyelmét élvezi, mert a jégrengeteg gyorsan vékonyodik és olvad, így jelentős szerepe lehet az óceáni vízszint emelkedésében. A szakemberek szerint a jéghegy keresztülúszott a Pine-sziget-öblön, és valószínűleg hamarosan magukkal ragadják a Déli-óceán sebes áramlatai.

"Megvizsgáljuk a helyi óceáni áramlatokat, hogy megpróbáljunk pontos magyarázatot találni a jéghegy mozgására" - húzta alá egy közleményben Grant Bigg jéghegykutató, az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa. "Voltak ugyanis olyan periódusok, amikor a jéghegy szinte teljesen mozdulatlan volt, miközben időről-időre gyorsan mozgott. Korábban néhány alkalommal előfordulhatott, hogy részben megfeneklett, beleütközve a tengerfenékbe, miközben 'visszapattant' az öböl egyik oldaláról a másikra" - tette hozzá a szakember.