Hetven éve, március 19-én vonultak be a hitleri Németország csapatai Magyarországra. A német megszállás előzményeiről az InfoRádió Paksa Rudolf történészt kérdezte. Az MTA Történettudományi Intézetének kutatója elmondta: Horthy Miklós katonaként és nem politikusként gondolkozott, eszköztárában a passzív ellenállás fogalma nem létezett. Pedig az országnak arra lett volna szüksége, hogy a kormányzó mondjon le a német megszállást követően.

Ha a lemondás megtörténik, ez üzenetértékű lett volna a magyar társadalom számára, így kevésbé lett volna gazdasági és katonai szempontból sikeres a németek számára a megszállás, és a hazai zsidóság sorsa is másként alakulhatott volna - vélekedett Paksa Rudolf.

Az 1944. március 19-i német megszállás következményei politikailag, gazdaságilag és katonailag egyaránt katasztrofálisak voltak az egész országra nézve - írja tanulmányában Szita Szabolcs. Már a megszállás napján megindultak a német hatósági őrizetbe vételek és a túszszedések. A következő héten megfélemlítésül országszerte magyarok ezreit tartóztatták le. Nem kímélték a magyar törvényhozásnak - a német érdekekre veszélyesnek tartott - tagjait sem.

Néhány napi alkudozás után Horthy Miklós kormányzó kinevezte Sztójay Dömét miniszterelnöknek és megbízta "a német védnökség alatt álló nemzeti kormány" - ahogy azt Edmund Veesenmayer német követ, Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottja nevezte - megalakításával. Veesenmayer SS-Standartenführer (ezredesnek megfelelő rendfokozat) a magyar viszonyokat jól ismerte. A terror és az elnyomás politikáját képviselte, de céljai érdekében hajlandó volt a magyar féllel diplomáciai játékokra is. Küldetését abban látta, hogy a magyar hatóságok és szervek bizonyos mozgásszabadságát fenntartva, a megszállási rendszer olyan formáját vezesse be, mely mentesíti a németeket a közvetlen közigazgatási és rendőri feladatoktól. A megszállás így viszonylag kevés német katonát vett igénybe.

A készséges magyar együttműködés pedig biztosította, hogy a német politika a legfőbb magyarországi céljai a kollaboráns kormányon, a hadseregen, a közigazgatás teljes szervezetén keresztül megvalósultak. A német birodalmi érdekek érvényesítésének része volt Magyarország totális gazdasági kizsákmányolása.

További részletek itt.