Az alanyok közül mintegy 1500-nak termékenységi gondjai voltak, ötezer férfinak nem voltak ilyen problémái. A laboratóriumi tesztelést három és fél éven át, 2006 januárjától 2009 júliusáig folytatták, így több esztendőn keresztül nyomon tudták követni a szezonalitást.

A spermaminták vizsgálata egyértelműen kimutatta, hogy télen valamivel több hím ivarsejt termelődik, több köztük a gyors mozgású és kevesebb az abnormális alakú. A tavasz beköszöntével azután rohamosan romlik az ondó minősége.

"A téli és tavaszi spermaminták magyarázattal szolgálhatnak arra, hogy miért bőségesebb a gyermekáldás ősszel" - írja a tanulmányban Elijahu Levitasz, a Ben Gurion Egyetem kutatója, hozzátéve, hogy a fogantatásproblémás pároknak segítség lehet a spermaszezonalitási felfedezés.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) normája szerint az az ondó tekinthető normálisnak, amelyben milliliterenként 16 millió felett van a spermiumok száma. A téli mintákban a 70 milliót is eléri a szám, és a sejtek 5 százaléka - azaz 3,5 millió - gyors mozgású. Tavasszal 68 millióra csökken a szám, és 3 százalékra - 2,3 millióra - a gyorsak aránya.

A fenti képlet azonban nem áll az abnormális spermatermelésű férfiakra. Az ő esetükben az rajzolódott ki, hogy inkább ősszel javul spermáik mozgékonysági mutatója, míg tavasszal a legmagasabb - 7 százalékos - a normális alakú ivarsejtjeik aránya. A kutatók szerint mindezek alapján nekik leginkább ősszel és tavasszal a legtanácsosabb próbálkozni a gyermeknemzéssel.