David Green, a Midwestern Egyetem professzora és Zeresenay Alemseged, a Kaliforniai Tudományos Akadémia kurátora első ízben kapott lehetőséget arra, hogy alaposan megvizsgálja az emberfélék családjába tartozó, mára kihalt Australopithecus afarensis egyedének két igen jó állapotban fennmaradt lapockacsontját. Az Etiópiában feltárt leletek a 3,3, millió éve élt Selamtól, a híres Lucy hároméves fajtársától származnak - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon .

Az Australopithecus afarensis (déli majom Afar-földről) 4-2,5 millió évvel ezelőtt élt faj. A 75 kilogrammos hímek mintegy kétszer akkorák lehettek, mint a nőstények. 420-500 köbcentis agytérfogatuk kevéssel volt nagyobb, mint a mai csimpánzoké.

A vékony, sérülékeny lapockacsontok igen ritkán maradnak fenn. Selam esetében Zeresenay Alemseged 11 éven át dolgozott azon, hogy a két lapockát kipreparálják, elválasszák a homokkőbe zárt csontváz többi részétől.

Miután kiszabadították a lapockákat a kőzetből, az amerikai kutatók részletes méréseket, elemzéseket végeztek, hogy meghatározzák funkciójukat. Összehasonlították a leleteket más korai emberfélék, a Homo ergaster (munkás ember), a Homo floresiensis (hobbit), az Australopithecus africanus és Australopithecus afarensis lapockafosszíliáival. Ugyancsak összevetették a lapockákat juvenilis és felnőtt csimpánzok, gorillák és orangutánok, valamint a modern ember csontjaival.

Az elemzés arra világított rá, hogy az Australopithecus afarensis lapockája majomszerű volt, vagyis idejének legalább egy részét a fákon töltötte.

"A kutatók három évtizede vitáznak arról, hogy az Australopithecus afarensis kizárólag a talajon járt vagy időnként a fákon is közlekedett-e. Ezek a ritka fosszíliák meggyőző bizonyítékkal szolgálnak arra nézve, hogy az emberi evolúció e korai szakaszában távoli őseink még komfortosan érezték magukat a fákon" - hangsúlyozta David Green.