A 6870 ember adatainak elemzésével készült tanulmány szerzői ugyanakkor rámutatnak, hogy az alacsonyabb intelligencia gyakran jár együtt kisebb bevétellel és gyengébb mentális egészséggel, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a boldogtalansághoz, és a korai segítő programok sokat javíthatnak a felnőttkori esélyeken.

A University College London kutatói egy angliai felmérés, a felnőttek pszichiátriai állapotát vizsgáló APMS adatait elemezték. A felmérésbe bevont embereknek mérték szóbeli IQ-jukat, és olyan kérdésekre is kértek tőlük választ, hogy "mindent összevetve hogy érezte magát a napokban?".

A "nagyon boldogan" választ a legtöbben a 120 és 129 közötti IQ-jú emberek adták, e csoport 43 százaléka mondta, hogy nagyon boldog volt. A legkevésbé elégedettek a 70 és 79 közötti IQ-jú emberek voltak, közülük 12 százalék adta a "nem túl boldogan" választ.

"Az (IQ-)skála normálisnak számító részének alsó határán lévő emberek nagyobb valószínűséggel tartják magukról, hogy nem boldogok" - idézte Angela Hassiotis, a kutatók egyikének összegzését a BBC hírportálja.

Hassiotis hangoztatta: bizonyítékok vannak arra, hogy amennyiben a rossz szociális háttérrel rendelkező gyerekek megfelelő támogatást kapnak, akkor nemcsak az IQ-juk lesz felnőttként magasabb, hanem az jóllétükre is hatással van és életlehetőségeik is szélesednek. A kutatók úgy vélik, hogy az ilyen beavatkozások költségesek ugyan, ám megtérülnek abban, hogy az érintettek kevésbé szorulnak felnőttként állami támogatásra, valamint jobb lesz mentális és fizikai egészségük is.

A tanulmányt a Psychological Medicine című szakfolyóiratban ismertették részletesen.