Az Adelaide-i Egyetem kutatója, Greg Guerin és csapata a szappanfafélék családjába tartozó Dodonaea viscosa ssp. angustissima nevű növényt vizsgálták, mivel a herbáriumi leletek arra utaltak, hogy különböző éghajlatokon különböző formájú leveleket hajt. Eredményeiket a Biology Letters című folyóiratban tették közzé.

A kutatók 250 herbáriumi példányt vettek górcső alá, amelyeket az elmúlt 127 évben gyűjtöttek a dél-ausztráliai Flinders Ranges hegységben. Ezt követően az egyik hegyről 274 mintát gyűjtöttek 50 méteres szintkülönbségenként. Így képet kaptak a jelenlegi állomány változatosságáról, és a magasság levélalakra gyakorolt hatásáról is.

Az elemzésekből kiderült, hogy a levelek szélessége az elmúlt 127 év alatt két millimétert csökkent a régióban. 1950 és 2005 között a maximumhőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal emelkedett, a csapadék eloszlása azonban alig változott.

A csapat következő lépésként azt kívánja feltárni, hogy más fajoknál, más régiókban is tapasztalható-e ilyen változás - árulta el Guerin a BBC hírportálnak. Ez volt ugyanis az első ilyen típusú kutatás, hasonló adatok eddig nem álltak rendelkezésre.

Guerin azt is kifejtette, hogy a levélalak változásának szélesebb körű ökológiai következményei is lehetnek. "Most már tudjuk, hogy a melegedés minden egyes foka ökológiai jelentőséggel bír, és megbonthatja az ökológiai egyensúlyt. És bár a kutatás alapján egyes ausztráliai növényfajok képesek reagálni a hőmérséklet emelkedésére, mások, lehet, hogy nem. Azoknak vagy sikerül ideális éghajlatra vándorolniuk, vagy pusztulás vár rájuk" - mondta.