Francia kutatók szerint ez a jelenség főleg a sűrűn lakott körzetekre volt jellemző. A francia tudományos kutatásokat összefogó CNRS és a fejlesztési célokat szolgáló kutatásokat irányító IRD szakemberei az 1993 és 2007 közötti időszakot vizsgálták úgy, hogy összehasonlították a térképészeti és a műholdas adatokat. Ez a módszer lehetővé tette, hogy kimutassák a nedves övezetek szezonális, illetve az évek során végbemenő változásait. Az eredményeikről beszámoló Geophysical Research Letters című kiadvány szerint a nedves térségek 1993 januárjától a 2000-ben kezdődött évtized közepéig láthatóan csökkentek, majd igen kis mértékben nőttek világszerte, de végső soron az apadás a meghatározó.

"Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt évtized második felében tapasztalt enyhe gyarapodás összefügg-e a csapadék mennyiségének vagy a hőmérsékletnek a növekedésével, de ilyen kapcsolatot nem sikerült kimutatni" - jelentette ki a Le Figaro című francia lapnak Catherine Prigent, a párizsi Observatoire kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ugyanakkor jól bizonyítható a lakosság növekedése és a nedves térségek összezsugorodása közötti összefüggés, főleg a trópusi és a szubtrópusi övezetekben.

A CNRS jelentése rámutat, hogy a nedves térségek, mocsarak és ingoványok a földgolyó szárazföldi területének mindössze öt százalékát képviselik, de fontos szerepet töltenek be az emberi tevékenység, az élővilág sokfélesége, az éghajlat és a víz körforgása szempontjából. Ezekről a területekről igen sok - az éghajlat felmelegedésében erős üvegházhatása folytán fontos szerepet játszó metángáz - jut a légkörbe.

A kutatók feltételezése szerint a metángáz mennyiségének nem egyszer zűrzavaros alakulása összefügghet a nedves térségek alakulásával. Úgy vélik, hogy a nedves területek összezsugorodásának szerepe lehet az óceánok szintjének már megtapasztalt emelkedésében is.

A francia tudósok megállapították, hogy saját országuk sem kivétel a nedves területek apadásának jelensége alól. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó főbiztosság (CGDD) még tavaly szeptemberben közreadta tanulmányát, amely kiemelte ezeknek az övezeteknek a gazdasági hasznát. A Cotentin tartományi természetvédelmi térségben végzett vizsgálat szerint a mocsarak és más nedves területek jótékony hatásának pénzben kifejezett értéke hektáronként 2400 és 4400 euró között mozog.

A CGDD olyan jelenségek anyagi előnyeit próbálta pénzben kifejezni, mint a víztartalékok megőrzése, a víz természetes szűrése, a mikroklíma szabályozása, illetve a termelési szférában a mezőgazdaság, a kagylótenyésztés, továbbá a szerzők által "kulturális" tényezőnek minősített vadászat, halászat és általában az élővilág sokféleségének fenntartása. Az utóbbihoz sokban hozzájárul a nedves övezetek léte is.