Néhány héttel azután, hogy az Egyesült Államok és Irán közvetítőkön keresztül egyetértési megállapodást írt alá a háború lezárására és 60 naposra tervezett fegyverszünetet jelentettek be a felek, a héten ismét kiújult a konfliktus a Közel-Keleten. Miután Irán három kereskedelmi hajót rakétázott a Hormuzi-szorosban, az Egyesült Államok több hullámban újra légitámadásokat indított iráni célpontok ellen.

Somkuti Bálint az InfoRádióban elmondta: egymásnak ellentmondó hírek keringenek arról, hogy miért ért véget a fegyverszüneti időszak, amely alatt egyébként a két fél többször is támadta a másikat, így ez a periódus is rendkívül zaklatott volt a korábbi bejelentéstől függetlenül. Egyes beszámolók szerint

olyan titkosszolgálati jelentést kaphatott Donald Trump, amely szerint az amerikai elnök életére törhet az iráni Forradalmi Gárda.

Ezt megerősíti az a Meshed városában kifeszített molinó is, amire azt a szöveget írták rá, hogy „megöljük Trumpot”.

A biztonságpolitikai szakértő szerint ettől függetlenül inkább a háttérben zajló eseményeket érdemes figyelni. Kiemelte, hogy a mostani támadások egyértelműen a Hormuzi-szorost és környékét, valamint az odavezető logisztikai útvonalakat érintik, amiből arra lehet következtetni, hogy egy újabb fázisát láthatjuk a világ egyik legjelentősebb tengeri kereskedelmi útvonala fölötti ellenőrzésért folytatott küzdelemnek.

Miután Teherán eddig nem számíthatott kártérítésre az Egyesült Államoktól, az iráni vezetés egyértelművé tette, hogy

igényt tart az USA–Izrael–Egyesült Arab Emírségek koalíció által okozott károk ellenértékére, amit konkrétan a szoroson áthaladó hajókat érintő költségektől, a rájuk kivetett adóból remélnek. Ezt azonban az Egyesült Államok nem akarja elfogadni, a nemzetközi jog megsértésnek tartja ezt a lépést.

A kialakult helyzet miatt Irán újabb támadásokat indított, amelyek nem maradtak amerikai válasz nélkül. Somkuti Bálint arra számít, hogy „ugyanúgy folytatódik a küzdelem, ahogy februárban elkezdődött a háború”.

A kiújult támadások érzékenyen érintik a világgazdaságot: szinte azonnal megugrottak az olajárak. A biztonságpolitikai szakértő szerint arra lehet számítani, hogy innentől kezdve az a körülbelül 25 százaléknyi kőolaj, amelyik kiesik a világpiacról, újra megemeli az üzemanyagárakat, a kőolajtermékek árát, sőt olyan, a régióban előállított termékek vagy nyersanyagok árát is, mint például a hélium vagy a kénsav.

Mindezek alapján akár az egész iparra kiterjedő válság vagy hiány is kialakulhat, ami megrengetheti az egész világgazdaságot.

Somkuti Bálint szerint azért is nagyon nehéz megmondani, mikor érhet véget az iráni konfliktus, mert nem lehet látni azokat a célokat, amiket az Egyesült Államok katonai erővel tervez elérni. Mint mondta, Donald Trump ebben a kérdésben már sokszor beszélt sok mindenről. Az elején az iráni rendszer megdöntését tűzte ki célként, majd az iráni nukleáris program leállítását, a ballisztikus rakétaprogram felfüggesztését helyezte középpontba. Jelen pillanatban nehéz bármilyen jóslatot tenni ezzel kapcsolatban.

A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: olyan vélemények is megfogalmazódtak, melyek szerint a „kontrollált káosz” időszaka következik, ami azt jelenti, hogy a feszültségek tartósan fennmaradnak, a katonai műveletek pedig időről időre szünetelnek. Ebben a helyzetben kevés az esély arra, hogy visszatér a stabilitás.

A cikk Kántor Viola interjúja alapján készült.