Az Ausztráliától északkeletre fekvő Melanézia szigetein élő emberek öt-tíz százaléka természetes szőke, Európán kívül itt a legmagasabb a szőkék aránya, miközben Afrikán kívül a térség lakóinak a bőre a legsötétebb.

Az amerikai Stanford Egyetem genetikusai a Salamon-szigeteken élő emberek DNS-ének elemzésével arra jutottak, hogy a szőke haj az európai emberekétől független genetikai úton fejlődött ki. Eredményük cáfolja a korábbi elméletet, hogy a gyarmatosító európaiak közvetítésével kerülhetett a térségbe.

Carlos Bustamante kutatásvezető és csoportja a Salamon-szigetek lakói közül 43 szőke és 42 sötét hajú ember genomját hasonlította össze. Kiderült, hogy a szigetlakók szőkesége szorosan összefügg a TYRP1 jelű génen felbukkanó egyetlen mutációval. Ez a gén kódolja az egérnél és az embernél is a pigmentációt befolyásoló egyik enzimet. Az európai emberek szőkeségével számos gén kapcsolatba hozható, ám a TYRP1 nincs köztük.

Következő lépésként a genetikusok összevetették több mint 900 Salamon-szigeteki és nagyjából ugyanennyi máshonnan, a világ 52 régiójából származó ember DNS-ét. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a TYRP1 génen talált mutáció egyedi lehet, és csak Óceániára jellemző, ahol a szigetcsoport is fekszik.

A mutációt egyébként a Salamon-szigetek lakóinak körülbelül negyede hordozza genomjában, ám recesszíven öröklődő jegyről lévén szó, két szülőtől két ilyen kópiával kell rendelkeznie valakinek ahhoz, hogy szőke legyen.

Nem minden szőke melanéz rendelkezik azonban a mutáns génnel, a szakértők becslése szerint csupán 30 százalékra tehető a hordozók aránya. A többi itt élő szőke világos hajának hátterében más ok áll, például a koruk vagy a nemük, mert a gyerekeknek és az idősebb nőknek jóval gyakrabban szőke a hajuk. A napsugárzás is megteszi a maga szőkítő hatását és további, szőkeséggel összefüggő gének is lehetnek még a háttérben.

A tanulmányt a Science tudományos magazin legfrissebb száma ismertette részletesen.