A nőstény óriáspandák egy évben egyetlen egyszer termékenyek február és május között, és ez az alkalom is csupán 24-72 óráig tart. Ez a szűk időtartam egyike azoknak az okoknak, amiért olyan nehéz pandákat tenyészteni.

A washingtoni Smithsonian Conservation Biology Institute kutatói a kínai Csengtu pandakutató állomáson dolgozó kollégáikkal együtt három éven keresztül vizsgálták az állomás nyolc hímnemű óriáspandájának biológiáját és viselkedését.

Megfigyeléseik arra mutattak rá, hogy a hím nemi hormonok termelődése, a spermiumok koncentrációja és a herék nagysága fokozódott három-öt hónappal a legtöbb nőstény termékenységi időszaka előtt, ami egyfajta felkészülés lehet a nőstények lehetséges megtermékenyítésének rövid és megjósolhatatlan idejére - számolt be az eredményről a Die Welt című német lap internetes kiadása.

Az adatok segíthetnek a fogságban élő pandák szaporításában, és ezzel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minél több állatot lehessen visszatelepíteni a természetbe, hiszen vadon élő pandák már csak igen kevés hegyvidéki élőhelyen maradtak fenn Kínában. Most már lehetséges például, hogy a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges spermalevétel idejét tudatosan határozzák meg.

A tanulmány a kutatók közlése szerint a Biology of Reproduction című szaklapban fog megjelenni.