A kutatók sokáig azt feltételezték, hogy az Austhralopithecus-család lehet az emberi nem primitív őse. A két csontváz azonban, amelyeket Lee R. Berger, a Witwatersrandi Egyetem professzora talált 2008-ban Johannesburg közelében egy barlangban, megkérdőjelezi a korábbi elméletet, hiszen az ismeretlen teremtmények egyaránt rendelkeznek az Austhralopitecus és az ember jellegzetességeivel. Az ismeretlen hominidafaj az Austhralopithecus sediba elnevezést kapta.

A felfedezésről a Science pénteki számában jelent meg öt tanulmány, beleértve azokat a cikkeket, amelyek külön-külön veszik górcső alá a teremtmények lábfejét, kézfejét, medencéjét és agyát.

A fosszíliák egy 12-13 éves hímé, valamint a húszas éveiben járó nőstényé, utóbbi a jelek szerint legalább egyszer utódot hozott a világra. Mindkét egyed 127 centiméter magas volt, a nőstény testsúlya 33 kilogramm körül lehetett, a hímé pedig 27 kilogramm. A kutatók nem biztosak abban, hogy rokonságban álltak-e egymással.

Lee R. Berger, a tanulmány vezető szerzője szerint az Austhralopithecus sediba jó eséllyel pályázhat az ember elődjének címére. Mint a dél-afrikai paleontológus kifejti, a teremtmények agya, kéz- és lábfeje egyfajta átmenetet jelent.

A medencéjük sokkal "modernebb" volt, mint az Austhralopithecus-fosszíliáké. Alsó végtagjaikból ítélve az emberhez hasonlatosan voltak képesek a talajon lépkedni, ugyanakkor hosszú felső végtagjaik és igen erős kézfejük lehetővé tette a fákon való közlekedést is. Ujjaik ugyanakkor karcsúak voltak, és hosszú nagyujjal rendelkeztek, ami azt jelenti, hogy eszközöket is képesek voltak használni, noha egyetlen szerszámot sem találtak a helyszínen.

Kristian J. Carlson, a Witwatersrandi Egyetem paleontológusa arra mutat rá, hogy az Austhralopithecus sediba agytérfogata kicsi, akkora, mint egy csimpánzé, ám fejlettebb volt, különösen ami a homloklebenyt, valamint a szemek mögötti részt illeti.

"A jelek szerint az agy +modernizálódása+ azelőtt kezdődött meg, mielőtt térfogata növekedésnek indult volna" - hangsúlyozta Kristian J. Karlson.

Richard Potts, a Smithsonian Természettudományi Múzeum paleontológusa, aki nem volt részese a kutatásnak, evolúciós "pillanatfelvételnek" nevezte a fosszíliákat, amelyek segíthetnek jobban megérteni az emberi nem törzsfejlődését. Ugyanakkor nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek a leletet a humán evolúció hiányzó láncszemeként emlegetik.

"Kiválóan szemlélteti az evolúció menetét, de a Homo nem egyértelmű jegyeit viselő legkorábbi fosszíliák 150-200 ezer évvel fiatalabbak" - hangsúlyozta Richard Potts.

Az emberfélék vagy hominidák (Hominidae) a főemlősök egyik családja, amelynek ma élő tagjai egyrészt az emberi nem (Homo), másrészt a csimpánz, a gorilla és az orangután.