Az Imperial College London munkatársai génmódosítással sterilizáltak hím szúnyogokat úgy, hogy működésképtelenné tették a spermiumok termeléséhez szükséges egyik gént.

Azt is megvizsgálták, miként viselkednek a nőstény szúnyogok a terméketlen hímekkel, és úgy találták, hogy azok nem tudták megállapítani, melyik potenciális partnerük a termékeny és melyik a spermium nélküli.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente akár 300 millió maláriás eset van világszerte, 2009-ben 781 ezren haltak meg miatta, főként afrikai gyerekek. A halálesetek 90 százaléka történik Afrikában, ennek 92 százaléka öt év alatti gyereket érint.

A malária parazitája az egyik emberről a másikra az Anopheles szúnyogfajok nőstényének közvetítésével jut át a fertőzött vérrel. Miután a fertőzött ember vére a szúnyogba kerül, az egy másik embert megcsípve a nyálában adja át a betegség parazitáját. A paraziták a frissen megfertőzött ember májában maradnak néhány hétig, majd a véráramba jutnak, ahol megfertőzik a vörösvérsejteket, és tovább szaporodnak.

A mostani kísérletekben Anopheles gambiae szúnyogfajjal dolgoztak. A terméketlen hímmel való párosodás után a nőstény szúnyogok nem érzékelték a spermiumok, illetve a megtermékenyítés hiányát, amit az bizonyít, hogy nem kerestek másik hímet, nem kíséreltek meg újabb párzást, a szaporodási lánc tehát megszakadt.

Flaminia Catteruccia kutatásvezető és csoportja tanulmányát az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben tette közzé.