A betegség okának feltárása olyan terápiák kidolgozásához vezethet, melyek a mostani, a tünetek enyhítését szolgáló kezeléseken túlmutatva új alternatívát nyitnak meg.

Az agysejtek "energiavámpírként" viselkednek, hiszen a szervezet teljes energiájának 20 százalékát használják fel, miközben tömegük a test csupán két százalékát teszi ki. A kutatók feltételezése szerint a sejteken belüli energiatermelést végző mitokondriumok hibás működése szerepet játszhat az agyat érintő degeneratív betegségek kialakulásában.

Clemens Scherzer kutatásvezető, a bostoni Harvard Egyetem munkatársa nemzetközi kutatócsoportjával háromszáz agymintát gyűjtött össze és elemzett. A minták egyik csoportja diagnosztizált Parkinson-kóros páciensektől származott, másik csoportja olyan emberektől, akik a betegség kezdeti tüneteit mutatták, harmadik csoportja pedig tünetmentes emberektől.

A kutatók tíz olyan géncsoportot azonosítottak, melyek abnormálisan működtek a Parkinson-kóros embereknél. Valamennyi gén összefüggésben van egy "mestergénen" keresztül a mitokondriumok fenntartásában és kijavításában. E gén hibája esetén azonban nem működnek megfelelően a mitokrondriumok, ez okozhat olyan energiahiányt az agyban, mely elindítja a Parkinson-kórhoz vezető folyamatokat.