"A képeken nagyon részletesen festette meg a ruhákat, ami igen ritka dolog egy festő részéről a szegények ábrázolásakor. Minden képen látható a kék farmeranyag, kivéve egyet" - mondta Gerlinde Gruber kurátor, aki maga is segédkezett a névtelen művész alkotásainak azonosításában.

A festmények egyéb részletei - például a varró anyát ábrázoló alkotáson látható összecsomózott fejkendő - a jelenetek helyszínét illetően is segítettek eligazodni a szakértőknek, akik a szóban forgó művet az észak-olaszországi Velence térségébe helyezték.

A történészek sokáig két lehetséges származási helyet tulajdonítottak a farmernak. Az egyik a Franciaország déli részén fekvő Nimes városában készült strapabíró anyag ("de Nimes", vagyis denim) volt, a másik az olaszországi Genovából érkező pamutkülönlegesség volt (a város francia elnevezéséből, a Genesből lett az angolban Jeans, azaz - már kisbetűvel - sávolykötésű pamutszövet, illetve farmernadrág, farmerruha).

A felsőbb osztályok felcicomázott darabjaival ellentétben a parasztok rongyosra hordták kedvenc farmerjaikat, így azoknak semmilyen történelmi lábnyomuk nem maradt a jelenkor számára. Mostanáig mindössze néhány töredékes feljegyzés állt rendelkezésre azokról az olcsó anyagszállítmányokról, amelyek Genovából érkeztek Európa északi városaiba - elsősorban Nagy-Britanniába - még a 17. század közepén.

"Egy korabeli brit szabó elbeszélése szerint az általa használt anyagok Genovából, a farmer szülőhazájából érkeztek. Ezek a festmények pedig újabb bizonyítékot szolgáltatnak a történelmi valóság egy rég elfeledett igazságáról" - fejtette ki Gruber az AFP francia hírügynökségnek.

A képeknél használt kék színárnyalat a kurátorok szerint pontosan megegyezik azzal az indigókékkel, amelyet a mai farmerek befestéséhez használnak.

Kalandos felfedezések

Évszázadokkal az olasz festő munkáinak megszületése után Francois és Marithe Girbaud szerzett óriási hírnevet magának a hip-hop, a koptatott és a rugalmas stílust magába foglaló modern farmerek megálmodóiként.

"A mostani felfedezés a farmer egész történetét megkérdőjelezi, és ez az, amiért igazán vicces - szögezte le Francois Girbaud, aki maga is részt vesz a párizsi kiállítás megszervezésében. - Az emberek fejében a farmer Marilyn Monroe-val, James Deannel és úgy általában az Egyesült Államokkal kapcsolódik össze. Hogy Nimes vagy Genova? Nem tudom, de nagyon szórakoztató arra gondolni, hogy már 1655-ben is hordtak farmert..."

Eddig tíz képet tulajdonítottak az ismeretlen olasz festőnek, amelyek közül nyolcat állítottak ki Párizsban, olyan korabeli művészek munkái mellett, mint Michael Sweert vagy Giacomo Ceruti, illetve a római és bécsi múzeumokból és magángyűjteményekből kölcsönzött alkotások.

A különleges képek nem mindennapi módon kerültek a francia fővárosba. A párizsi galériatulajdonos, Maurizio Canesso 2004-ben, New Yorkban vásárolta meg a 17. századi Olaszországban tevékenykedő, a nápolyi iskolához tartozó ismeretlen művész festményét. A borbély üzlet (The Barber Shop) című kép eredetének felkutatása során Canesso a Milánóhoz közeli Varese városának egyik múzeumában bukkant rá a festmény másolatára.

Ezzel párhuzamosan, és szintén Olaszországban, ám Canessótól függetlenül, Gruber figyelmét is felkeltették a titokzatos farmermotívumos képek, amelyeket az általa csak a kék farmer mestereként emlegetett művésznek tulajdonított. A kurátor akkor kezdett el igazán érdeklődni a festmények iránt, amikor rövid időn belül a művész két alkotása is a keze ügyébe került: a Varrónő két gyermekkel és a Kolduslegény egy szelet pitével.

Canesso kíváncsiságát később tovább növelte az a 2006-os cikk, amelyben Gruber beszámolt az általa felfedezett festményekről, így a galériatulajdonos az elkövetkező években igyekezett felvásárolni az összes addig azonosított művet. A festmények értékét 60-800 ezer euró (17-225 millió forint) közöttire becsüli a Canesso-galéria.