A Kelet-ázsiai felzárkózási modellt követi Kína, ahol a központi gazdasági irányítás és központi ellenőrzés decentralizált gazdálkodással él együtt - mondta Tálas Barna. A Kína szakértő hozzátette: a modell lényege a nyitás a külföldi befektetők előtt.

Az utóbbi két-három évben a kínai működő tőke is aktivizálódott, és az olcsóbbá vált amerikai és európai ipari vállalatokban szerez egyre nagyobb részesedést. Kína dilemmája éppen a globalizációval függ össze, hiszen addig vonzó a külföldi befektetők szemében, amíg munkaereje olcsó, amelynek hátterében a viszonylag gyenge szociális ellátás áll - hangsúlyozta a szakértő.

Juhász Ottó, a Világgazdasági Kutatóintézet külső munkatársa kiemelte, hogy noha tavaly kilencmillió új munkahely létesült Kínában, a munkanélküliség nem csökkent. Mivel azonban nincs megbízható munkanélküliségi adat, ez inkább feltételezés - hangsúlyozta a Kínával foglalkozó kutatási projekt vezetője, aki elmondta: az ingázó munkások számát 200 millióra tehető, és ez instabilitást visz a rendszerbe.

A világgazdasági válság alatt Kína négyezer milliárd jüannal élénkítette gazdaságát, s további 1.180 milliárd jüant fordít erre a célra - mondta a szakértő. Ezt a folyamatot az indokolja, hogy Kína valutatartalékai a válság előtt kétezer milliárd dollárt tettek ki, s a válság alatt további 500 milliárd dollárral bővültek. Ami azt is jelenti, hogy Kína, Japánnal együtt az USA legnagyobb hitelezője - tette hozzá a kutatás vezetője.