A fosszíliák tanúsága szerint a rák pont ugyanolyan, mint 200 millió évvel ezelőtt, amikor az első dinoszauruszok megjelentek bolygónkon.

A nyári pajzsosrákok aprócska medencékben élnek, így törzsfejlődésük alatt alkalmazkodtak ahhoz, hogy otthonuk időről időre kiszárad. Amikor a víz eltűnik, a felnőtt egyedek ugyan elpusztulnak, ám az iszapba lerakott petéik akár több éven át is megőrzik életképességüket, s a rákocskák kikelnek, mihelyt víz gyűlik össze a medencében.

A rákok szokatlan életciklusát a Glasgow-i Egyetem tudósai fejtették meg, akik olyan természetes ideiglenes medencék iszapját gyűjtötték össze, amelyekben feltételezéseik szerint Triops cancriformis petéi lehetek.

Az iszapot kiszárították, majd később "nedvesítették", ezután egy kis akváriumba helyezték. Néhány héten belül az egyik akváriumban a nyári pajzsosrákok felnőtt egyedeit vették észre.

"A Triops cancriformis egyedei gyorsan érnek és néhány hét leforgása alatt peték százait rakják le, hiszen élőhelyük bármikor kiszáradhat. A peték viszont sok éven át megőrzik életképességüket az iszapban. Egyetlen pete is elegendő a populáció túlélésének a biztosítására" - hangsúlyozta Larry Griffin, a Wildfowl and Wetlands Trust (WWT) brit természetvédő szervezet vezető kutatója.

A WWT, a Glasgow-i Egyetem és a természeti örökség védelmére hivatott skót kormányzati szervezet, a Scottish Natural Heritage közös projekt keretében keresi a nyári pajzsosrák további kolóniáit.

A nyári pajzsosrák a rákok (Crustacea) altörzsének a Notostraca rendjéhez, ezen belül a pajzsosrákok (Triopsidae) családjához tartozó faj. A nyári pajzsosrák ritka, inkább Dél-, Délkelet-Európában fordul elő.

Széles, lapos hátpajzzsal rendelkezik. Ez befedi az egész fejet és a törzset, végénél előtűnik a hátsótest az egy pár, fonalalakú, sokízű farokvillával. A törzsön legalább 40 pár levélláb található. Az állat hosszúsága a farokvillával együtt elérheti a 10 centimétert.

Meleg vizekben élő faj, agyagos talajú pocsolyákban, elárasztott réteken, olykor évente leeresztett halastavakban fordul elő. A pajzsosrákok többnyire a vízfenék iszapjában turkálnak, kutatnak férgek és rovarlárvák után. Európában szinte kizárólag csak nőstények élnek, ezek szűznemzéssel szaporodnak.