A maláriát a plazmódium nevű egysejtű váltja ki, és az Anopheles szúnyognem nőivarú egyedei viszik át az emberre.

Eddig minden hasonló kísérlet kudarcot vallott, a szúnyogok minden egyes alkalommal megfertőződtek. Ha csak egyetlen parazita bejut a szúnyog szervezetébe, és megfertőz egy embert, nem ér semmit a próbálkozás - fejtette ki Michael Riehle, a kutatás vezetője a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint.

Riehle, aki az Arizonai Egyetem entomológusa, kollégáival együtt molekuláris biológiai módszerekkel vitt be bizonyos genetikai információt a szúnyog genomjába, a kész anyagot pedig végül bejuttatta a szúnyogpetékbe. A következő generáció már a módosított genetikai anyaggal rendelkezik, és tovább is örökíti azt.

A kutatócsapat választása az Anopheles stephensi szúnyogfajra esett, amely az indiai szubkontinensen terjeszti a maláriát. A genetikailag módosított szúnyogot maláriával fertőzött vérrel etették, a plazmódiumok mégsem fertőztek meg egyetlen rovart sem. Ez még a kutatókat is meglepte.

Évente több mint 250 millió ember betegszik meg maláriában. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint közülük mintegy egymillióan meghalnak, nagy részük gyermek. Az esetek 90 százaléka Afrikában, a Szaharától délre fordul elő.