Infostart.hu
eur:
363.3
usd:
322.86
bux:
144939.58
2026. október 16. péntek Gál

Megdöbbentő hasonlóság a nők és a delfinek között

A hosszabb élettartamú élőlények közül csupán három fajnál fordul elő menopauza: az embernél, a rövidszárnyú gömbölyűfejű delfinnél valamint a kardszárnyú delfineknél. Brit kutatóknak most sikerült kideríteniük, miért.

A menopauza a nőnemű egyedek termékenységének végét jelenti. Az evolúció célja alapjában véve minél több utód létrehozása, felmerül tehát a kérdés, hogy egyes fajok miért "mondanak le róla" koruk előrehaladtával.

Egyes kutatók szerint az embernél a nagymama-szerep az ok. Egy idősebb nő, aki unokái felnevelésében segít, végső soron jobban hozzájárul génjei fennmaradásához, mintha korosan vállalna saját gyermeket. Ebben az esetben ugyanis nagyobb az esélye, hogy meghaljon szülés közben, vagy amíg utódainak még szükségük van rá.

Rufus Johnstone, a Cambridge-i Egyetem és Michael Cant, az Exeteri Egyetem kutatójának egy közelmúltbeli tanulmánya szerint az emberi menopauza oka az, hogy az emberi társadalmakban hagyományosan a nő elhagyta a családját az esküvő után, hogy a férfiéhoz csatlakozhasson. Az új családban a nőknek először a saját, hozzájuk genetikailag legközelebb álló gyerekekkel érte meg törődniük, míg az unokák megszületésével már a család nagyobb részével álltak genetikai kapcsolatban, így megtérült a beléjük fektetett energia.

A rövidszárnyú gömbölyűfejű delfinnél és a kardszárnyú delfinnél azonban más a helyzet. Itt ugyanis egyik nem sem hagyja el családját. Más csoportból keresnek párt maguknak, de a párzást követően visszatérnek családjaikhoz. Új kutatásuk során Johnstone és Cant matematikai modellekkel elemezték a rokoni kapcsolatok alakulását e populációkban - tudósít a Science magazin hírportálja (www.news.sciencemag.org).

A szokatlan párosodási rendszer révén az idő előrehaladtával egyre nő a nőstény állatok rokonainak száma a csoportban. Ez pedig a fiataloknál a szaporodás, míg az idősebbeknél a nevelésben történő segédkezés mellett szól. Ugyanaz a trend rajzolódott ki mint, amikor a modellt emberi társadalmak párválasztási rendszerére alkalmazták, ahol a nő elhagyja otthonát, hogy csatlakozzon férje családjához - számolnak be eredményeikről a kutatók.

Mivel a többi emlős zöménél a hímnemű állat hagyja el születési csoportját, a két cetfajnál és az embernél látott társadalmi struktúra számít szokatlannak - és indokolja meg, miért csak náluk alakult ki a menopauza.

Címlapról ajánljuk
A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a szerbiai nemzeti tanácsi választásokon. Négy évvel ezelőtt csak egyetlen lista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult. Az idén alapított Vajdasági Magyar Újrakezdés listáján 35 jelölt szerepel, a listavezető Mezei Zoltán színész. Az InfoRádió megkereste Rózsa Zsombort, a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnökét.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

A biogáz eddig háttérbe szorult a nap- és szélenergia mögött, pedig a szakértők szerint egyszerre segíthetne a hulladékkezelésben, az emissziócsökkentésben és a magyar energiarendszer szabályozásában. Magyarországon ma nagyjából 200 millió köbméter biogáz keletkezik évente, ezt 2030-ra akár 600 millió köbméterre lehetne növelni, a meglévő gázmotoros kapacitások rugalmasabb használatával pedig akár 900 megawattnyi gyorsan indítható szabályozó kapacitás is létrejöhetne. A technológia adott, az alapanyag rendelkezésre áll, a kérdés az, hogy lesz-e kiszámítható piac és támogatási környezet. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragonzca Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×