Infostart.hu
eur:
373.07
usd:
340.29
bux:
140214.01
2026. november 20. péntek Jolán

Miért nem szeretjük és értjük a kortárs klasszikus zenét?

Az emberi agy csak nehezen tudja zeneként felfogni a kortárs klasszikus dallamokat, mivel hiányoznak belőlük azok a hagyományos klasszikus művekre jellemző motívumok, amelyek révén zeneként értelmezzük az egymást követő hangokat - világít rá egy nemrég megjelent könyv.

Philip Ball, a The Music Instinct című könyv szerzője szerint a hagyományos klasszikus zene képviselői, mint Mozart, Bach, vagy Beethoven olyan motívumokat és formulákat építettek bele műveikbe, amelyek megkönnyítik az emberi agy számára, hogy egységes zeneműként értelmezze az egymást követő hangokat.

A 20. század elején azonban olyan zeneszerzők, mint Arnold Schönberg, vagy Anton Webern, felrúgva a hagyományos klasszikus zene szabályait, atonális, vagyis hangnem nélküli zeneműveket kezdtek komponálni, amelyek viszont összezavarják a hallgatóközönséget - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap online kiadásában.

Ball könyve a legújabb agykutatási eredményekre támaszkodva bizonyítja be, hogy egy dallam szerkezete és a benne rejlő motívumok alapvetően meghatározzák a zenei élményt. "Az agy folyton mintákat keres, tehát a zenében is olyan motívumok után kutat, amelyek révén értelmezni tudja a hallottakat. Bach zenéjében rengeteg ilyen sémát fedezhetünk fel" - magyarázta a szerző.

"Azonban Schönberg művei lehetetlenné teszik, hogy az agynak ez a felfogó képessége segítséget nyújtson az értelmezésben. Az ő zenéje töredezetté vált, ami megnehezíti az agy számára, hogy megértse a mű szerkezetét. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezt a zenét lehetetlenség hallgatni, csupán nehezebb az átlagosnál" - tette hozzá.

Nina Kraus, az Illinois állambeli Northwestern Egyetem professzora szintén az agy és a zene kapcsolatával foglalkozott egy nemrég megjelent tanulmányában. Kutatásai szerint az agyhullámok visszafordíthatóak zenei hangokká. Kraus zenét játszott le önkénteseknek, majd rögzített agyhullámaikat visszajátszva arra a megállapításra jutott, hogy ha nem is egészen pontosan, de felismerhetővé válik az eredetileg hallgatott dallam.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×