A szívsebészet az utolsó fél évszázadban alapvetően megváltoztatta sok olyan beteg sorsát, aki régebben menthetetlen volt. A szívműtétek először a saját szívbillentyű megjavításával segítettek az arra szoruló gyerekeken vagy felnőtteken. Azt követően már mesterséges szívbillentyűket is készítettek.

Ilyenkor a beteg mellkasát, majd a szívét altatásban megnyitották, keringését gépekkel biztosították a műtét alatt, amíg a szívhibát kijavították. A koszorúerek szűkületét is áthidaló műtéttel kezelték: a beültetett érrel úgy kerülték ki a beszűkült, meszes érszakaszt, mint a terelőúttal a közlekedési főútvonalat, ha annak a közepén baleset történt.

Ezekhez a súlyos műtétekhez képest hatalmas előrelépés, hogy ma már szívkatéteren keresztül lehet a koszorúérbe bevezetett, fölfújható ballonnal a koszorúér szűkületét kitágítani. A mellkast nem kell megnyitni, az egész beavatkozás altatás nélkül, helyi érzéstelenítésben történik. És itt a legújabb lehetőség: bizonyos szívbillentyűhibákat a szívkatéteren keresztül fölvezetett eszközökkel is kezelni lehet.

Az idős díva a beavatkozás után megnyugtatta csodálóit, hogy az új módszerrel történő
műtét remekül sikerült, de azt nem írhatta le, mi is ez a technika. A szívgyógyászok most tudatták az érdeklődőkkel, hogy a művésznő rosszul záró szívbillentyűjének működését olyan fémcsipesz, a MitraClip behelyezésével javították, mely még nincs forgalomban, csak vizsgálati célra alkalmazható.

Ez az apró fémcsipesz a szívben lévő kéthegyű billentyűt - amely olyan, mint egy kétszárnyú ajtó - segíti szorosabban záródni. A szívben lévő beteg "ajtó" szárnyai nem érintkeznek megfelelően, ezért a szív bal kamrája a tátongó résen, nagy nyomással átfújja a vért oda, ahova nem kellene. A szívkatéteren keresztül föltett csipesz középen összefogja a billentyű két részét, a köztük lévő rés beszűkül és ezzel a szív teljesítménye sokat javul.