Azok a félszerzetek, amelyek csontjaira Indonézia egyik távoli pontján, Flores szigetén bukkantak a kutatók 2003-ban, valószínűleg nem a Homo sapiens fajhoz, hanem egy másikhoz tartoznak. Így nem tekinthetők modern pigmeusoknak, akiknek az agya egy betegség miatt zsugorodott össze - mint ahogy azt korábban gondolták a kutatók.

A Homo Floresiensis tagjai - közismertebb nevükön a hobbitok, akik méretük után kapták nevüket, hiszen épp olyan aprók, mint a Tolkien-regény szereplői - maradványaik elfedezése óta az antropológusok vitáinak kereszttüzében állnak. Eredetük egyelőre ismeretlen a tudósok előtt.

A mindössze egy méter magas szerzetek nagyjából 30 kilót nyomhattak. Az eszközhasználó, vadászó életmódot folytató Homo Floresiensis egyedei nagyjából 8 ezer évvel ezelőtt tűntek el Flores szigetéről.
Sokan úgy vélik, hogy a populáció egy prehisztorikus emberi fajtól eredeztethető, talán a Homo erectustól. A Homo sapiens egyedei is ennek a leszármazottai, ám a fejlődés korán szétvált, így az indonéz szigeten előkerült maradványok valójában az embertől külön fajhoz tartozó egyedeké.

A leletek arra utalnak, hogy a félszerzetek agya nagyjából 400 köbcentis lehetett, amely harmada az emberi agynak, a csimpánzokéval azonos mértékű. Korábban a kutatók úgy vélték: az embernek hitt csoport tagjainak agya egy betegség miatt zsugorodott össze.

A New York-i Stony Brook University kutatócsapata most a hobbitok lábát vizsgálta meg. Kiderült, hogy az nagyban hasonlít az emberi lábra, hiszen a nagylábujj a többivel egy sorban helyezkedik el, ez pedig az emberszabásúaknál nem fordul elő. A lábfej azonban eltérést is mutat az emberekétől, hiszen a nagylábujj kisebb, a többi viszont hosszabb, és hajlított.

A csapat vezetőjének, William Jungersek több elmélete is van arra, honnan eredeztethető az újként felfedezett faj: vagy a Homo erectustól vált le és indult önálló fejlődésnek, vagy még korábban, a Homo habilistől, azaz önálló fejlődésük 1,8 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza.

A londoni Természettudományi Múzeum kutatói is vizsgálják a leleteket, akik korábban a Madagaszkáron élő törpelovak kialakulását, zsugorodását is górcső alá vették. Ez a csoport elképzelhetőnek tartja, hogy a Flores szigetén élő faj is így fejlődött, azaz a szigeten élve, alkalmazkodva a körülményekhez, összezsugorodott.