Az Ausztrália keleti partjaitól nem messze elhelyezkedő North Stradbroke szigetén élő folyami rákok agresszív territoriális lények. Ha két rák megpillantja egymást, rituális magamutogatás során mérik fel a másikat. A menekülés és a harc közti mérlegelés közben egyvalamit vesznek figyelembe: a másik ollójának méretét. A győzedelmes nőstények ollója mindig erősebb és nagyobb - fedezte fel a Queenslandi Egyetem ökológusa, Robbie Wilson.

A Journal of Experimental Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint Wilson arra is rájött, hogy egyes, gyengébb ollóval rendelkező hímek diadalt aratnak erősebb ellenfelükön, csupán mert ollójuk - gyengeségük ellenére - nagyobb. Elméletileg a fegyver erősségéről árulkodó jel "hamisítása" nem logikus lépés, hiszen az ellenfelek hamar figyelmen kívül hagynának egy ilyen megbízhatatlan jelet - véli Wilson.

Az ökológus vizsgálatok során kiderítette, hogy a nőstények ollójának erőssége sokkal kevésbé változékony, mint a hímeké. A hímek ezáltal nehezebben tudják felmérni egymás erejét csupán az olló nagyságát figyelembe véve - tehát nyugodtabban csalhatnak az erőfitogtatás terén. Ezenkívül a nőstények ollója erősebbnek is bizonyult, mint a hímeké.

Az is kiderült, hogy a rákoknak nagyon megérheti a csalás, mivel a nagy olló egyébként hátránynak bizonyul - lassabban úsznak vele, mint a kisebbel rendelkező fajtársaik. Nagy árat fizethet így a csaló, hiszen könnyem egy ragadozó ebédjeként végezheti.

Wilson szerint a csalás fontosságát alábecsüli a tudomány, az sokkal nagyobb szerepet játszhat, mint előzőleg gondolták. "A következő lépés kideríteni, hogy milyen gyakran fordul elő a csalás a természetben" - mondta.