A rossz alvás világszerte sokak életét keseríti meg, bár a probléma előfordulásának gyakorisága nem tisztázott: a többség ilyen gondokról nem panaszkodik, noha az éberen töltött pocsék éjszakák lényegesen rontják nappali munkaképességüket. Amerikai adatok szerint az emberek 6-10 százaléka szenved alvászavarban, de a becslések úgy szólnak, hogy a felnőtteknek legalább egyharmada időnként rosszul alszik.

Meagan Daley és munkatársai Kanada franciaajkú tartományában, Québecben vizsgálták az alvászavarok gyakoriságát, és azt is kiszámolták, hogy a gond milyen mértékű társadalmi költségekkel jár. Québec lakossága meghaladja a hétmilliót, és a kutatók az álmatlanság anyagi következményeit úgy igyekeztek tisztázni, hogy csaknem ezer, véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt állampolgár egészségét, munkáját és pihenését, keresetét, baleseti gyakoriságát és munkateljesítményét igen részletesen gyűjtötték össze és dolgozták fel.

Statisztikai értékelésük szerint a rossz alvás - közvetlen és közvetett veszteség formájában - a hétmilliós tartománynak évente 6,6 milliárd amerikai dollár kárt okoz, ami a jelenlegi árfolyamon mintegy 1400 milliárd forintnak felel meg. Ebből a közvetlen orvosi ellátás költsége csaknem elérte a 200 millió dollárt, receptköteles altatószerre 17 millió dollár ment el, a doktorhoz utazgatás 37 millió dollárt emésztett fel.

Nem mindenki vett be receptre fölírt altatót: csaknem kétmillió dollárnyi összeg jutott a természetgyógyászati szereket, gyógyteákat árusító boltoknak. A megkérdezett kanadai polgárok azt vallották, hogy alvásukat segítendő, évente 340 millió dollárt költenek szeszesitalra.

Az alvászavar a munkahelyi teljesítmények romlásáért évi 5 milliárd dollár értékben volt felelős. Ez azt jelentette, hogy a betegesen rossz alvóknak csaknem egy havi munkaideje ment veszendőbe. De mennyi az egészséges alvás? Átlag 7-9 óra, de Thomas Edison, a feltaláló legfeljebb négy órát aludt, Albert Einstein viszont 10-11 órát is durmolt.