Egyiptomi régészek azt feltételezik, Szesesztet királynő maradványaira bukkantak, egy fáraó anyjára, aki a Krisztus előtti 24. században irányította a birodalmat.

A szarkofág tetejének megemelése öt órát vett igénybe a Kairótól délre fekvő lelőhelyen. De a régészek találtak egy koponyát, láb- és medencecsontot, valamint más, vászonba csomagolt testrész-maradványokat is. A sírrablók sajnos már korábban kifosztották a sírkamrát.

Ugyan a királynő nevére nem bukkantak rá a piramisban, minden jel arra mutat, hogy Szesesztetről, Teti fáraó édesanyjáról van szó. Teti a VI. dinasztia első királya volt. Legalább tíz évig uralkodott a Krisztus előtti 2300-as években, az Óbirodalom idején.

A régészek számos királymúmiát találtak az ókori Egyiptomból, a legtöbbjük azonban az Újbirodalom idejéből való, ami fél évezreddel Teti uralkodása után kezdődött. A IV. dinasztia uralkodója volt Kheopsz, a gizai nagy piramis építtetője, és a többi piramist is főleg a III. és a IV. dinasztia idején építették.

Az ókori Egyiptom története a Krisztus előtti negyedik évezred vége felé kezdődött és Krisztus előtt 30-ban ért véget, amikor Octavianus (a későbbi Augustus császár) elfoglalta és a Római Birodalom egyik provinciájává tette.

A mai, arab Egyiptom csak területileg tekinthető az ókori birodalom örökösének, amelyhez kulturálisan a koptok állnak legközelebb.