Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Le a lélegeztetéssel, többet ér a szívmasszázs

Amióta nem vesztegetnek időt a lélegeztetéssel, hanem csak a vérkeringést igyekeznek pótolni a mellkas erélyes nyomogatásával, a korábbinál több embert sikerül visszahozni az életbe hirtelen szívhalálból. Egy svéd és egy japán vizsgálat eredményeit az Amerikai Szív Szövetség kongresszusán ismertették.

Valaha a hirtelen szívhalál esetén megkísérelendő újraélesztés technikáját az elsősegélynyújtás tanfolyamain tanították. Ezeken az egészségügyi képzéseken napokig, néha egy hétig is tartottak, oktatták a szájba vagy orrba fújt levegővel végzett lélegeztetést és a mellkas nem túlságosan gyors ütemű nyomogatásával végzett szívmasszázs módszerét.

Állatkísérletek, illetve embereken megfigyelt események arra utaltak, hogy a szívműködés hirtelen leállása esetén az első percekben, amíg a valódi szaksegítség megérkezik, a szív munkájának pótlása a legfontosabb. Az a lényeg, hogy ha alacsony szinten is, de fönntartsuk az életfontosságú szervek, elsősorban az agy vérkeringését.

Tavaly egy svéd munkacsoport igazolta, hogy a hirtelen halált szenvedő ember közelében lévők által perceken belül elindított újraélesztés eredményessége gyakorlatilag azonos volt, akár próbáltak lélegeztetni is, akár csak a mellkas erélyes, gyors nyomogatásával igyekeztek segíteni.

Jobb, ha nem fúj

Japán kutatók ugyancsak 2007-ben közölték 4900 hirtelen szívhaláleset tapasztalatait. Ahhoz képest, ha a közelben lévők szinte semmit nem tettek az áldozat megmentéséért, az újraélesztés esélye a hagyományos, lélegeztetéssel kombinált szívmasszázs végzésekor 57 százalékban eredménnyel járt. A végeredmény viszont még jobb, 72 százalék volt, ha kizárólag a mellkast nyomogatták, percenként százszor, az álló szív működésének pótlása végett.

A mostani kongresszuson Leif G. Svensson és svéd munkatársai arról beszéltek, hogy az áldozat szájába, orrába fújással történő lélegeztetéstől sokan undorodnak, nem végzik, ezért egyáltalán nincs újraélesztés. A lélegeztetés ráadásul nem javít a túlélés esélyén, tehát érdemes kizárólag a mellkas nyomásával megkísérelni az újraélesztést.

Hasonló volt a véleménye a japán kutatóknak is. A mellkas nyomásával végzett újraélesztést bárki 30 perc alatt megtanulhatja, és ha ezt mindenki tudja és késés nélkül elkezdi, nálunk is emberek ezreit menthetjük meg.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×