Az ENSZ 1999-ben döntött az Úrkutatási Világhét megrendezéséről, amellyel a nemzetközi szervezet két évfordulóra kíván emlékeztetni. Egyrészt 1957-ben állították Föld körüli pályára bolygónk első mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et. Ezzel az eseménnyel vette kezdetét az űrkorszak, tíz évvel később, 1967-ben írták alá a világűr békés célú hasznosításának alapelveit rögzítő nemzetközi szerződést. Az űrkutatási világhét célja, felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét az űrtudományok mindennapi hasznára.

Both Előd rámutatott: az űrkutatás gyakorlati jelentőségét a fejlesztéseknek a mindennapi használatba történő átültetése adja. Ezek közül a műholdas telekommunikáció alkalmazása a legszélesebb a magánszférában. Igen jelentős az űrkutatási eredmények mezőgazdasági felhasználása is, amikor a műholdak segítségével történik a termésbecslés, vagy a parcellák ellenőrzése. A műholdak nagyfelbontású felvételei felhasználhatók a katasztrófavédelemben is az erdőtüzek, folyami szennyeződések, árvizek és belvizek pontos kiterjedésének meghatározására.

A hazai űrkutatás történetét felidézve elmondta, hogy a kezdeti lépést 1946-ban történt, amikor a Bay Zoltán
vezetésével alakult hazai kutatócsoport sikeresen vette a Hold felszínéről a radarjelet. Magyarország az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) egyik alapító tagja volt 1959-ben. Az első magyar fejlesztésű műszer, a mikrometeorit-csapda 1970-ben jutott el a világűrbe. Tíz évvel később, 1980. május 26-án szállt fel az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki hat magyar műszerrel végzett kutatásokat a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. 1984-ben indult útjára a Vénusz tanulmányozására felbocsátott Vega-1 és Vega-2 űrszonda: fedélzetükön magyar műszerek is voltak. Eddig több mint 100 magyar műszer járt a világűrben.

Both Előd kitért arra is, hogy 1991-ben Magyarország a közép-kelet-európai államok közül elsőként írt alá együttműködési egyezményt az Európai Űrügynökséggel (ESA). 2003 óta Magyarország részese az Európai Együttműködő Államok Programnak (PECS Plan for European Co-operating States). Lezárult az első ötéves időszak, s a 49 projektből 48 sikeresen zajlik. "Ez egy nagyon jó arány. Még jobb arány az, ha az éves díjat, amely 2008-ban 2 millió eurót volt, a pályázatok révén teljes egészében vissza tudtuk hozni. Most végezzük az utolsó simításokat a következő 5 évre szóló PECS-szerződésen".

Magyarország részt vesz az ESA Rosetta-programjában: a 2004-ben elindított űrszonda tíz év alatt éri el az 500 millió kilométerre lévő Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Magyarország szeretne bekapcsolódni a készülő európai műholdas helymeghatározó és globális navigációs rendszer kifejlesztését célzó Galileo-programba is.

"Huszonöt olyan hazai kutatóintézet van, amely már sok éve a partnerünk. Emellett 4-5 olyan cég van, amely rendszeresen együttműködik és pályázóként is megjelenik. További néhány vállalkozás szerepel a címlistánkon, amely ugrásra készen áll az együttműködés reményében" - hangsúlyozta Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója.