A tervek szerint szeptember 10-én hozzák működésbe a Nagy Hadronütköztetőt, a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítóját, amelyben az elemi részecskéket a fényéhez közeli sebességre gyorsítják fel, majd ütköztetik egymással.

A Genf közelében felépített 27 kilométeres alagútban elhelyezett szupergyorsítótól azonban nagyon sokan tartanak. A tudósok tömegével kapják az e-maileket és a telefonhívásokat, mert sokan féltik saját és gyerekeik életét, ha működésbe lép a szerkezet. A legtöbben attól féltek, hogy olyan fekete lyuk keletkezhet, amely elpusztíthatja az egész bolygót.

Egy tudóst halálosan megfenyegettek, míg mások jogi útra próbálták terelni a részecskegyorsító ügyét, ám úgy tűnik, semmi nem akadályozhatja meg, hogy szeptember 10-én megnyomják a start gombot.

A CERN, a részecskefizikai kutatások európai szervezetének legújabb jelentése szerint a szerkezet semmiféle veszélyt nem jelent az emberiségre nézve, sőt, éppen az emberiség javát szolgálja. A részecskegyorsító célja ugyanis az, hogy a tudósok az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait kutassák.