A ritka fogás egy új eszköznek köszönhető, amely úgy tudja felszínre hozni az élő állatokat, hogy közben szinten tartja az őket természetes körülményeik közt körülvevő nyomást.
"A technológia harminc éve ismert, de az eddigi rekord 1400 méter volt" - magyarázta Dr. Bruce Shillito, a párizsi Pierre et Marie Curie Egyetem tengerbiológusa.

"Az is újdonság, hogy hidrotermális kürtő közeléből sikerült ezzel a módszerrel állatot fogni. Ezer méternél nagyobb mélységekből nehéz élve a felszínre hozni állatokat, nyomás nélkül fogni annyit tesz, mintha holtan fognánk" - ismertette a nehézségeket Dr. Shillito. A felszínen nyomás alatt aktívan mozgott a Pachycara saldanhai névre hallgató hal, de amint csökkentették a nyomást, mozgása koordinálatlanná vált, pár percen belül pedig teljes mozdulatlanságba dermedt.
Hasonlóan reagáltak a garnélák is, melyek közül a Mirocaris fortunata és Chorocaris chacei elvevezésű fajokat 1700 méterről húzták ki, míg Rimicaris exoculata nevű rokonukat a halhoz hasonlóan 2300 méterről. Amikor pedig egy másik garnélacsapatot húztak ki a vízből, ezúttal nyomás nélkül, azok vadul rángatózni kezdtek, majd pár órán belül elpusztultak.

A mintákat eddig egy hajón vizsgálták, a következő lépés az, hogy a mintavevőből egy kísérleti tartályba helyezzék át az állatokat, és ott tanulmányozzák őket. A mélytengeri élővilágról ugyanis nagyon keveset tudunk.

A Periscop nevű új eszköz titka a három kamrája. Az egyik megfogja az állatot, a másikban van, amíg a felszínre kerül, a harmadikon keresztül lehet pedig nyomás alatt áthelyezni a laboratóriumba. Az eddigi nyomás alatti mintavételek mind egy kamrával történtek - holott a különböző fázisoknak mások a technikai elvárásai.