Infostart.hu
eur:
364.16
usd:
324.41
bux:
143455.92
2026. október 21. szerda Orsolya

A NASA fölrobbantaná a Földet veszélyeztető meteorokat

Mi történne, ha egy, a Tunguszkában feltételezhetően pusztítást okozó meteorhoz hasonló nagyságú aszteroida Londonban csapódna be? Hogyan lehetne ezt elkerülni? A tudósok azt állítják, 1000 évente maximum egyszer van esélye egy akkora égitest becsapódásának, ami a dinoszauruszok kihalását is okozhatta.

Száz évvel ezelőtt, 1908. június 30-án történt Szibériában, hogy egy éles hang kíséretében hatalmas tűzgömb jelent meg az égen, a Tunguszka és a Léna folyó között. A fényt még Londonban is látták. A jelenség hatalmas pusztítást eredményezett.

Azóta sem tudják pontosan, hogy mi történt, a legerősebb vélemény szerint egy meteor csapódhatott a földbe. Mivel kráternek nincs sok nyoma, a meteorpártiak úgy vélik, az égitest még a levegőben felrobbanhatott.

Az Independent azt a kérdést teszi föl: ha 1908-ban meteor-becsapódás történt, mekkora esélyünk van elkerülni egy hasonló eseményt? Ha ugyanis a tunguszkai meteor London fölött robbant volna föl, a 25 millió lakos túlnyomó többsége meghalt volna.

Az aszteroida-szakértők szerint Tunguszka-méretű meteorok nagyjából 300 éves gyakorisággal csapódnak be bolygónkba. Ez persze nem azt jelenti, hogy 200 év múlva várható a következő. Ki tudja, talán már holnap fölbukkan a következő aszteroida az ablakunk előtt, de az is lehet, hogy még évszázadok telnek el addig.

Kihalnánk, mint a dinoszauruszok


Ha sűrűn lakott helyre vagy épp az óceánba zuhan egy ilyen méretű meteor, hatalmas pusztítást, például cunamit is okozhat. Ez azonban a becslések szerint 1000 évente maximum egyszer fordulhat elő.

Ha azonban egy nagyobb, 1 és 10 kilométer közötti átmérőjű meteor szállna bele a Földbe, akkor az visszarepítené a bolygót a történelem előtti időkbe. Valami ilyesmi történhetett 65 millió évvel ezelőtt. Akkor ennek egyfajta "nukleáris tél" lett az eredménye, ami sok időre elvágta a napfény útját a felszínhez. Ez az a híres becsapódás, ami állítólag a dinoszauruszok kihalásához vezetett.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia komolyan veszi a problémát, és tudósaik folyamatosan tanulmányozzák a Föld körül keringő égitesteket. A Kaliforniában található NASA-hivatal, a Föld-közeli Objektumok Hivatalának munkatársa, Don Yeomans még több kutatást szorgalmaz. A hivatal munkatársai többek közt azon dolgoznak, hogyan lehetne eltéríteni egy felénk közeledő aszteroidát.

A NASA reméli, hogy 2020-ra képesek lesznek azonosítani és eltéríteni a 135 méternél nagyobb átmérőjű meteorokat. A tudósok szerint egy nukleáris robbanószerrel megpakolt rakétával meg lehetne semmisíteni az ilyen égitesteket.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: nagyon büszke vagyok erre a költségvetésre, amit már átküldtünk a Költségvetési Tanácsnak

„Körülbelül másfél” olyan miniszter is volt a vétójoggal rendelkező négy tárcavezető közül, aki az egyezkedés során azt mondta, hogy ezt így nem tudja elfogadni, de végül meg tudtunk egyezni középen – fogalmazott egy esti interjúban Magyar Péter. Az alkotmányozás még ősszel el fog indulni, elkészült az igazságügyminiszter és a belügyminiszter törvényjavaslata, ami keretet fog adni az alkotmányozásnak.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.21. szerda, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×