A növények kulcsfontosságú szerepet játszanak az éghajlat alakításában, hiszen üvegházhatású szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, azokon az apró pórusokon át, amelyeken keresztül oxigént és vízgőzt bocsátanak ki. Szélsőségesen száraz, meleg idő esetén a növény akár a víztartalmának a 95 százalékát is elveszítheti.

A tudósok évtizedek óta igyekeznek megtalálni azt a gént, amely a pórusok működését, összehúzódását és kitágulását irányítja. Most finn és kaliforniai kutatók a Nature-ben publikálva arról számoltak be, hogy azonosították a folyamat genetikai szabályozóit.

A szakemberek szerint ennek megértése megnyithatja az utat olyan növények létrehozása előtt, amelyek kevesebb vízgőzt bocsátanak ki, így szárazabb körülmények között is életben maradnak, a széndioxid-elnyelőképességük ugyanakkor nem csökken.

A Helsinki Egyetem egyik professzora úgy fogalmazott, hogy felfedezésük az első lépés ezen az úton.

"Ez még mindig több évre van, de a mostani publikáció előtt nem volt ismert egyetlen összetevő, amelynek ennyi hatása van, nem volt célpont a módosítás számára" - tette hozzá Jakko Kangasjarvi.

Szakemberek úgy becsülik, hogy a következő húsz évben elkezdődhet a felfedezés eredményeinek felhasználásával létrehozott, genetikailag módosított haszonnövények termesztése.