Bár a hüllőktől származtak és madarakká fejlődtek, a dinoszauruszok olyan gyorsan nőttek, és olyan fiatalon hozták világra első utódaikat, mint a ma élő emlősök.
A Kaliforniai Egyetem kutatói néhány rendkívül fiatal nőstény dinoszaurusz maradványaiban olyan szövetet találtak, amely lehetővé tette, hogy az őslények tojást rakjanak.
A kutatók az állatok - egy húsevő Allosaurus és egy növényevő Tenontosaurus - sípcsontjában medulláris csontot találtak: ez az a csont, amely a tojáshéj képződéséhez szükséges kalciumot biztosítja.
A csontok fejlettségéből a szakértők arra következtettek, hogy a két nőstény a dinoszauruszok átlagos, 30 éves élettartamához képest nagyon fiatal, mindössze nyolc-, illetve tízéves volt.
Sok csontot kellett felvágni
"Szerencsénk van, hogy rátaláltunk ezeknek a nőstényeknek a fosszíliáira. A medulláris csont csak három-négy hétig van jelen az éppen nemzőképes állatokban, így sok dinoszauruszcsontot kell felvágni ahhoz, hogy jó esélyünk legyen rábukkanni egy ilyenre" - mondta a Kaliforniai Egyetem kutatója, Sarah Werning.
A medulláris csont vizsgálata másra is fényt derített: a dinoszauruszok gyorsabban növekedtek, mint a ma élő hüllők, és nem volt sok idejük a szaporodásra teljes kifejlődésük után, hiszen életüket ragadozók fenyegették.
Lehetséges tehát, hogy a bolygón 125 és 105 millió évvel ezelőtt, a kora-krétakorban Észak-Amerikában élt Tenontosaurusnak azért kellett fiatalon szaporodnia, hogy biztosítsa a faj fenntartását.
A medulláris csontok felfedezése tovább erősíti azt a nézetet, amely szerint a dinoszauruszok inkább hasonlítottak a madarakra, mint hüllőkre, és bizonyíthatja azt is, hogy a ma élő madarak szaporodási szokásai a 200 millió évvel ezelőtti időkben gyökereznek.
Súlyos bírság fenyeget – minden háztulajdonos érintett