Az őspingvinnek hosszú, nyújtott koponyája és hosszú, dárdaszerű csőre volt. Az Icadyptes salasi mellett eltörpülne valamennyi ma élő rokona: egy fejjel magasabb még a Császár- és a Királypingvinnél is.

Csontvázát meglepően jó állapotban fedezték fel Peru déli partvidékén négy másik, eddig ismeretlen pingvinfajta maradványaival együtt.

Mindegyik kimondottan jobban kedvelte a trópusi hőséget a sarkvidéki hidegnél. Pedig a Földön akkoriban sokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint most.

A pingvinek közül sem mindegyik kedveli egyébként a hideget. Az afrikai és a Galápagos-pingvin - mint a nevükből is következik - kedveli a meleg tengereket.

A felfedezés azért jelentős, mert a tudósok között általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy a pingvinek viszonylag későn, már a két nagyobb jégkorszak - a 34, illetve 15 millió évvel ezelőtti - után indultak el melegebb tájak felé.